Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1972. (Pécs, 1973)

HELYTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Török Géza: A Kerületi Tanácsok Pécsett

kozásának érdekében végzett eredményes munkáját. Működésük alatta kerületi tanácsok 552, a végrehajtó bizottságok 2077, összesen 2679 ilyen határozatot hoztak, s ez az összes tanácsi és végrehajtó bizottsági határozatnak 39,2%-a. A továbbiakban a kerületi tanácsok és végrehajtó bizottságaik határozatait: a) gazdasági, gazdálkodási ezen bel ül elsősorban a kommunális feladatok (ivóvízellátás, csatornázás, helyi utak, hidak, közlekedés, parkok, játszóterek, fásítás, gázellátás, közvilágítás feladatai); b) az ipari, — kereskedelmi és mezőgazdasági; c) egészségügyi és szociális feladatok megoldására, segítségére, illetve d) kulturális tevékenységre (oktatás-nevelési és egyéb közművelődési feladatokra) vonatkozó és végül e) rendészeti és egyéb feladatokra bontásban elemezzük. a) Kommunális feladatok. Az e vonatkozásban keletkezett kerületi tanácsi és végrehajtói bizottsági határozatok számát külön nem vizsgáltuk. Az összes gazdasági, gazdálkodási és kommunális, fent már közölt határozatoknak ugyanis úgyszólván mindegyike tartalmaz kommunális feladatok megoldására vonatkozó elemet. Akár a fejlesztési terveket, vagy a működésre vonatkozó költségvetést tárgyaló határozatokat, vagy az azok végrehajtásáról hozott határozatokat szemléljük, mindegyikben találunk kommunális létesítmény megvalósítására irányuló elhatározást, vagy a megvalósulást bizonyító számadatokat. Felsorolhatatlan tehát azoknak a határozatoknak a száma, amelyek kommunális létesítmények megvalósulását tűzik ki, vagy azok elkészültéről tanúskodnak mégis: Az I. kerületi tanács és végrehajtó bizottság ilyen tárgyú határozatai közül konkrétan a Meszesen piac, i- Középmeszesen, továbbá a tanács székháza eló'tt, valamint Pécsbányafelepen a kórháznál, Vasas ll-ó'n autóbusz váróházak — gyermekjátszóterek létesítésére, — házhelyek kialakítására vonatkoznak, említjük meg. Ebben a kerületben fordítottak legtöbb figyelmet az utak, gyalogjárók, közvilágítási hálózat, vízvezeték - és csatornahálózat fejlesztésére, építésére. A kerület közmüvesitettségének helyzetéből adódó feladat volt ez, amelynek megoldásában a lakosság sok millió forint értékű társadalmi munkával vett részt. A II. kerületi tanács vonatkozásában is csak néhány példát emiithetünk, igy: a Tettye parkosítását, az Alsóséfafér átépítését, utak, gyalogjárók, közvilágítás fejlesztését, nyilvános WC-k felújítását, a Kossuth téren ilyen építését, Esperanto-park létesítését, autóbusz váróházak építését (Malom, Nagyárpád, Postavölgy, Kőbánya, Tüdőszanatorium), a Kiss József kilátóhoz villamos gerincvezeték kiépítését, stb. Nem kommunális létesítmény, de a kerület egyik legjelentősebb beruházása, ezért megemlítjük az uj kényszervágóhidat és ott létesített hatósági husboltot. A III, kerületi tanács vonatkozásában a kommunális határozatok közül elsősorban az utak, terek parkosítását, gyalogjárók építését, a közterületeken padok elhelyezését, a volt téglagyári gödörben sportpálya létesítését, kertészeti és parképítő házi üzem szervezését, a Rókusdomb felújítását, parkositá-