Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1972. (Pécs, 1973)

HELYTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Török Géza: A Kerületi Tanácsok Pécsett

TOROK GÉZA: A Kerületi Tanácsok Pécsett I. Bevezetés (|

A Magyar Népköztársaságban minden hatalom a dolgozó népé. A város és faludolgozói választott és a népnek fele lós küldöttek utján gyakorol ják hatalmukat. " „A Magyar Népköztársaság területe államigazgatási szempontból megyékre, járásokra, városokra, községekre tagozódik. Nagyobb városok igazgatási kerületekre oszthatók." „Az államhatalom helyi- szervei a megyei tanács, a járási tanács, a városi tanács, a város kerületi tanácsa, a községi tanács." „A helyi tanács vezeti a gazdasági, társadalmi és kulturális tevékenységet." Ezeknek az Alkotmányban lefektetett elveknek az alapján a magyar dolgozó nép 1950. október 22-én megválasztotta a tanácsokat, a munkásosztály, a parasztság egységes államhatalmi szerveit. „A tanácsok munkájának eddigi tanulságai, valamint a népi demokráciánk fejló'dése folytán előttünk álló megnövekedetf feladatok szükségessé teszik, hogy továbbfejlesszük a tanácsok szervezetét olyan uj tanácstörvény alkotásával, amely biztosítja az Alkotmány elveinek következetes megvalósulását" — olvassuk a tanácsokról alkotott 1954. évi X. törvény bevezető indokolásában. Ez - a tanácsokról alkotott 1950. évi I. törvényt követő második - tanácstörvény 1954. szeptember 25-én lépett hatályba. Ezt követően a Népköztársaság Elnöki Tanácsa a tanácsok általános újraválasztását 1954. november 28. napjára tűzte ki. A tanácsválasztással egyidejűleg az 1954. évi 12. törvényerejű rendelet ugy rendelkezett, hogy „ Debrecen, Pécs, Szeged városok területén három-három igazgatási kerületet kell szervezni. Vasast, Mecsekalját és Málomot Pécshez kell csatolni." (Miskolc városban már az előző tanácsciklusban is működtek kerületi tanácsok. Nagyárpád községet 1955. május 15-én csatolták Pécs városhoz, annak II. kerületéhez. Ilyen körülmények között került sor az akkor 104-105 ezer lelket számláló Pécs városában igazgatási kerületek kialakítására, majd e területeken 1954. november 28-án kerületi fanácsok választására. Keletről nyugatra haladva kaptak számot a kerületek. Igy a tulnyomórészben bányászlakta keleti kerület az első, a többnyire belvárosi területet magá-