Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1972. (Pécs, 1973)

HELYTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Szita László: A pécsi szociáldemokrata párt és szakszervezeti mozgalom újjászervezése a szerb megszállás és az ellenforradalmi rendszer bevonulása utáni időszakban

Jegy zetek A tanulmány lábjegyzeteiben használt rövidítések: Bm. L. = Baranya megyei Levéltár OL. DGT. BIG. = Országos Levéltár Dunagőzhajőzási Társaság Bányaigazgatóság levéltára JPM. HO. = Janus Pannonius Múzeum Helytörténeti Osztály archivuma HL. Kaposvári Kpk. Ny. O. = Hadtörténelmi Levéltár, Kaposvári Körzetparancsnokság Nyilvántartó Osztálya VDBPMT = Válogatott dokumentumok a baranyai - pécsi munkásmozgalom történetéhez II. köt. 1918-1929. MÁV. ig. - Magyar Államvasutak Pécsi Üzletvezetőség levéltára főisp. biz. ir. = főispáni bizalmas iratok 1 Erre vonatkozóan lásd Babies András: Pártharcok és munkásmozgalom Pécsett és Baranyában a szerb megszállás alatt 1918-1921. Megj. a Magyar Tanácsköztársaság pécsi - baranyai Emlékkönyve. Pécs, 1960. Szikra Ny. 49-90 p. A megszállás alatti szakszervezeti mozgalom áttekintését lásd: Szita László: A szakszervezeti mozgalom fejlődése a szerb megszállás alatt Pécsett és Baranya megyében 1918-1921. A megszállás alatti gazdasági élet válságával és a szakszervezetek küzdelmével foglalkozik egy kisebb dolgozat: Szita László; A gazdasági élet alakulása a szerb megszállás idején. Baranyai Művelődés, 1970. április. 157-164 p. 2 1918-1921 között működött szakszervezetek pontos jegyzékét lásd: t

Munkás Naptár 1920." Kiadja a Munkás Pécsi Szociáldemokrata Napi Lap K. Pécs, 1919. Pécsi írod. és Könyv ny. 66 p. Majd az 1921. évfolyamban kibővitve: Munkás Naptár 1921. évre". Kiadja a Munkás Szocialista Napilap K. Pécs, 1920. Pécsi írod. és Könyv ny. 47 p. 3 A Pécsi Szocialista Párt által a III. Internacionáléhoz küldött jelentés 1921 júniusában alapos és helyes helyzetelemzést tartalmazott az ellenforradalom bevonulása esetén a párt- és a szakszervezetek tevékenységére vonatkozóan. Ez azonban teljesen ismeretlen maradt a szervezetek vezetősége és a munkásság előtt. Valőszinü, hogy Hajdú Gyula és közvetlen munkatársai ismerték csak az emigrációban és Pécsre nem juttatták el. A jelentés szövegét lásd Hajdú Gyula: Harcban elnyomók és megszállók ellen. (Emlékezések a pécsi munkásmozgalomról.) Pécs, 1957. Szikra ny. 428-439 p. 4 VDBPMT II. 1918-1929. 159-162 p. 5 A különböző szervek által készitett jelentésekből, névsorokból megállapítható, hogy 4500 személy hagyta el a várost. Nagy részük Jugoszláviába menekült: a párt és a szakszervezet vezetői, a Tanácsköztársaság alatt a Vörös Hadseregben küzdött munkások, bányászok, a pécsi nemzeti tanács tagjai, a városi tanács tisztviselői. Ugyancsak emigráltak azok, akik 1919 augusztusában a Tanácsköztársaság megdöntése után Pécsre menekültek, s itt a pártban vagy a szakszervezetekben tevékenykedtek. Számuk 400-450 fő. JPM. HO. Emigráció iratai. 6 VDBPMT II. 191 8-1929. 248-25 0 , 2 62., 264-2 6 7 , 2 7 0-272 , 2 75 -2 7 9. 7 A különböző megszállt területek kiüritését a Budapesten székelő Szövetségközi Bizottság intézte. Meghatározta a kiürítés időpontját, sőt a megszállás módozatait is. Ezt már 1920. ok-