Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1972. (Pécs, 1973)

HELYTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Szita László: A pécsi szociáldemokrata párt és szakszervezeti mozgalom újjászervezése a szerb megszállás és az ellenforradalmi rendszer bevonulása utáni időszakban

őrség előállította azokat, akik a községen át igyekeztek a választói gyűlésre, másokat pedig a Népszava terjesztése miatt. 133 A párt május 3-án Cassián telepen, 6-án, 9-én Gyárvároson, Pécsbánya­telepen és ismét Cassiánban, 11-én és 14-én a Szigeti külvárosban, 16-án a régi Sörházban, 23-án a Tettyén tartott választó gyűléseket, amelyeken hozzá­vetőlegesen 30 ezren vettek részt. 134 A párt még hat gyűlést tervezett, ezekre azonban a 23-án megjelent általános tiltó rendelet következtében nem kerülhe­tett sor. A rendelet és általában a választást akadályozó törvénytelenségek el­len május 23-án a választási bizottság és ugyanakkor Esztergályos János is til­takozott. Nyilt levélben fordult „Pécs II. választó kerületének dolgozó embe­reihez!", tiltakozva a jogfosztás és az erőszak ellen. 135 Gömbös Gyula választási vezérkara által elindított generális tiltó rendel­kezés nagy felzúdulást váltott ki Pécsett is, és általában a szociáldemokrata jelölt felé hajlította a szavazók kispolgári rétegeit. Az intézkedést a pécsi szervezetek ujabb választási agitációra használták. A politikai hangulatot élez­te a közben általános sztrájkká fejlődött téglagyári és vasmunkás mozgalom is. A hatóságok egy utolsó fogással kísérleteztek, sikertelenül. A városházán a szociáldemokrata választóktól megtagadták sorra a szavazó igazolványokat. Ez ellen, a szervezetek egész súlyával kellett fellépni. 136 Junius elsején túlfűtött hangulatban, egyébként „teljesen rendben, minden zavaró incidens nélkül" zajlott le a választás Pécs II. kerületében is. Mint az előre látható volt, a szociáldemokrata párt jelöltjének rendkívüli nagyarányú győzelmét hozta. Szeged, Debrecen, Miskolc, Győr, Sopron, Hódmezővásár­hely, Tatabánya, Salgótarján, Békéscsaba, Dorog, Pécs összesen 12 mandátumá­val és a budapesti 13 mandátummal a szociáldemokrata párt 25 képviselője ju­tott a parlamentbe. Érdemes a pécsi választásokra vonatkozóan azokat az adatokat részleteseb­ben megtekinteni, amelyek a választási győzelem lényegére utalnak. Az össze­sen leadott 10558 szavazatból a szociáldemokrata párt jelöltje 5514-et, a polgári jelöltek közül Baumann Emil párton kívül 2657-et, Gosztonyi Gyula, a Keresztény Nemzeti Egység Párt jelöltje 2387 szavazatot kapott. 137 , iAz ab­szolút többséget, a leadott érvényes szavazatok 52,3%-át a szociáldemokrata párt jelöltjére adta le a munkásság és részben a kispolgárság. A párton kivüli listán induló Baumann Emil sörgyári igazgató a szavazatok 25, 1 %-át kapta. 138 A KNEP listáján indult Gosztonyi Gyula kormánybiztos főispán 22,6%-ot. Nem érdektelen pillantást vetni arra, hogy kinek a szavazataival jutott Esztergályos a parlamentbe. A polgári ellenzékkel kötött választási paktum helyenként a szociáldemokrata jelöltet segítette. Pécsett a II. kerületi válasz­tásokon erről nem volt szó. Különböző, a választást dokumentáló adataink össze­hasonlítása alapján megállapítható, hogy Esztergályosra adott szavazatok döntő számban bányamunkás és ípari munkás szavazatok. Nem jelentéktelen azonban a kispolgári jellegű szavazókörzetekben a kisiparos és kiskereskedői szavazatok száma sem. Az ipari munkásság területi elhelyezkedését vizsgálva Pécsett az tapasztalható, hogy már a századfordulón is élesen különválva két ipari terü­let alakult ki: az egyik az un. Budai, a másik a Siklósi külváros. A II. sza­vazókerület területének nagyobb része, zömében a munkás lakta Budai külváros területére esett. l39 A választási eredmény részletes topográfiai és számszerű ada­tai e jelentős politikai mozgalom szociális hátterét világítják meg.

Next

/
Thumbnails
Contents