Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1972. (Pécs, 1973)

HELYTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Szita László: A pécsi szociáldemokrata párt és szakszervezeti mozgalom újjászervezése a szerb megszállás és az ellenforradalmi rendszer bevonulása utáni időszakban

párt jelöltet állit a pécsi II. választói kerületben. Majd 27-én nyilvánosságra került Esztergályos János, a szociáldemokrata jelölt neve is.

118

A választási küzdelem így most már konkrét formát öl thetett. A parlamenti választási agitációval egyidőben, annak mintegy előjátékaként zajlott le a Mecsek vidéki bányák telepein az un. „munkásképviselők" választása.

119 Ennek rövid ismerete magyarázatul szolgálhat a szociáldemokrata párt pécsi jelöltjének a parlamenti választási küzdelem során elért nagyarányú gyó'zelméhez. Az újjászervezett szociáldemokrata bányász szakszervezetek legjelentékenyebb politikai gyó'zelme volt a március vége — április 26. között lezajlott „munkásképviselóV választása., A 4800 szociáldemokrata szavazattal szemben a keresztényszocialista szervezet jelöltjei 59 szavazatot kaptak. Ez azt jelentette, hogy bérkérdésben a szénkormánybiztossággal történő hivatalos tárgyalásokon a Mecsek vidéki bányamunkásságot a pécsi szociáldemokrata szakszervezeti helyi csoportok vezetősége, illetve bizalmiai képviselik, valamint a MÉMOSZ által delegált személy.

120 A fontos gazdasági és politikai hatású siker túlnőtt a konkrét célon. Lökést adott a helyi választási harcban, továbbra körvonalazta, hogy mi várható a pécsi második kerületi választásokon, amelynek lakói között jelentékeny a bányászság.

121 A bányamunkásság sikerei után a pártvezetőség és a szakszervezeti bizottság a parlamenti választási küzdelemre fordította figyelmét. Ugyanekkor nem feledkezett meg a gazdasági harcról és a szervezetek további építéséről, noha ezt általában a szociáldemokrata párt a választási kampány idején rnindenütt elhanyagolta. 122 Pécsett ezzel szemben a választási kampány alatt márciusban indított bérmozgalmat a vasúti főműhely, a szabolcsi bányamunkásság, a malommunkások, a pécsbányatelepi helyi csoport, építőmunkások helyi csoportja a villamosvasút munkásai, a sörgyári munkások, a szabó helyi csoport, a téglagyári munkások, a bőrmunkások helyi csoportja, a pécsi általános bőrmunkás helyi csoport, a vasmunkás helyi csoport három ízben Áprilisban a MÉMOSZ kőműves helyi csoportja sztrájkot szervezett gazdasági és politikai követelésekért. A sörgyári munkásság, a cipész helyi csoport a különböző gazdasági követelésekért ugyancsak sztrájkba vitte tagjait. A téglagyári munkások áprilisban valamennyi üzemben sztrájkba léptek. A bérmozgalmak mellett májusban is több sztrájk tört ki. Legjelentékenyebb a vasmunkás helyi csoport által szervezett sztrájk, amely május végén, a pécsi választási kampány legintenzívebb szakaszán, általános vas és fémmunkás sztrájkká fejlődött.

123 Ugyanebben az időben, mint ez a későbbiekben látható majd, tovább folyt a szakszervezeti helyi csoportok újjáalakítása. A választási mozgalom tömegmozgalommá nőtt. A választási gyűlések tömeggyülésekké váltak és a politikai rendszer elleni demonstrációnak számítottak. 1921. augusztus óta hozott rendkívüli intézkedésekkel és a munkásmozgalmat korlátozó helyi hatósági rendeletekkel felépített falon a választási mozgalom széles rést ütött. Ezen most viszonylag szabadon törhetett fel a munkásság és a szociáldemokrata pártot támogató kispolgárság vágya egy demokratikus élet iránt. Sorra jelentek meg a párt választási plakátjai, röplapjai.