Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1972. (Pécs, 1973)
HELYTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Szita László: A pécsi szociáldemokrata párt és szakszervezeti mozgalom újjászervezése a szerb megszállás és az ellenforradalmi rendszer bevonulása utáni időszakban
csapást mérni. A nyomába szegődött detektívek információja alapján készült végzés szerint pécsi tevékenysége alatt: „...a munkásosztály hangulata határozottan balra terelődött... A szociáldemokrata szakszervezetek eró'tel jesebb kiépítését arra használta fel, hogy a gyűlésre összehívott munkásságot hozzájuk intézett beszédeivel szélsőséges irányba terelje. Izgatás határáig menó' felszólalásai telítve voltak... burkolt és néha nyílt, s a fennálló társadalmi berendezkedés ellen irányuló ki jelentésekkel... " 100 A jelentés máshelyütt a Munkás újság megváltozott radikális hangjáért Vágit tette felelőssé. 10 ! A rendőrséget e kiutasító végzés gyors meghozatalára felsőbb kormányszervek bátorították. Peyer Károly egy hét múlva elmondott beszédében célzást tett erre. Fontos szerepet játszott a kiutasításban az általánosan fellendülő mozgalom és Vági István harcos magatartásán tul az, hogy a bányavidéken előkészített és a megvalósuláshoz közeli, fontos esemény történt. A februárban megkezdett pártszervező munka, amelyre a szakszervezetek helyi csoportjaiban nyílott lehetőség, március 25-re hirdetett és előkészített gyűlésen a megvalósulással biztatott. A pécsi párttitkárság március 21-én, Vági javaslatára, Mecsekszabolcson önálló központi szociáldemokrata pártszervezet megalakítására készült. Ezt március 25-re hirdetett általános bányamunkás gyűlésen kívánta hivatalosan bejelenteni. 102 A parlamenti választásokra készülő kormányzat előtt nyilvánvaló volt, hogy a Mecsek vidéki bányászságot összefogó pártszervezet milyen nagy erőt képviselhet. A Dunántúl, a helyi klerikális kormánylap - a rendőrségtől nyert értesülése alapján - minden újságnál korábban, március 25-én tudósított a kitiltó végzésről: „Vági olyan káros tevékenységet fejtett kî a bányavidéken, amelynek folyományaképpen a széntermelés csökkent, a Munkás lap hangja határozottan agresszív irányt mutat, a bányászokat amerikázásra igyekezett rávenni..." 103 A Munkás március 28— ï számában tiltakozott Vági kiutasítása ellen és visszautasította a párttitkár ellen emelt rendőrségi vádakat. A Népszava ugyanekkor a kiutasítást összefüggésbe hozta a választási harcra történő erőteljes készülődéssel, valarrrint a bányamunkás pártszervezet alakítás közeli sikereivel ? 04 Valóban, a pécsi párttitkárság az első nagyszabású tömeggyülésre készült, március 25-re. A helyzetet élezte továbbá az is, hogy az egész bányamunkásságot átfogó bérmozgalom indult a bányafelepeken. A városban az épitőmunkásság egésze bérmozgalmat indított, amely azután sztrájkba torkolIott. 105 E mozgalmakban a szakszervezeti bizottságot Vági képviselte. Az MSZDP központja Peyer Károlyt küldte le március 29-én a pécsi szervezetek összvezetó'ségi ülésére, ahol kijelentette, hogy a kiutasítás nem Vági magánügye, hanem az egész szervezett munkásságé, amely a pécsi rendőrség eme túlkapását és a munkásság szervezkedési szabadsága ellen elkövetett merényiétet nem hajlandó eltűrni. A pártvezetőség a kormányhoz fog fordulni eme sérelem orvosolása iránt, ha pedig orvosolást nem talál, a szervezetett munkásság fenttartja magának a cselekvés jogát. r,106 A pécsi szervezetek összvezetősége tiltakozott a kiutasító határozat ellen, azt politikai hajszának bélyegezte. A bányamunkás szervezetek csatlakoztak e határozathoz. A szakszervezeti bizottság és a párttitkárság az MSZDP központi vezetőségét kérte fel — telve illúzióval —, hogy a kiutasítás visszavonása ügyében járjon el a kormánynál 107 A központ azonban nem lépett fel erélyesen Vági és a pécsi mozgalom
