Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1972. (Pécs, 1973)
HELYTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Szita László: A pécsi szociáldemokrata párt és szakszervezeti mozgalom újjászervezése a szerb megszállás és az ellenforradalmi rendszer bevonulása utáni időszakban
A pécsi rendőrfőkapitány a belügyminiszterhez küldött jelentésében világosan utalt arra, hogy az uj szervezetek működése és az egész mozgalom erősödése f. év februárjában megindított szociáldemokrata pártszervezéssel, majd a központ által megalakított pártszervezet tevékenységével függőt össze... "76 A pécsi uj pártvezetőség összetétele pozitív előrelépést jelentett az 1921 augusztus — 1922 februárja közötti időszak vezetőségeihez képest, mert mint az előbbi jelentés hangsúlyozta: „... ia központi vezetőség megbízásából az erősen szocialista érzésű és határozottan erőszakos magatartású Vági került a párt élére: — akinek a — tevékenysége következményeként, amely állandóan súrolta és gyakran túllépte a törvényes kereteket, jöttek létre gombamódra ismét a szocialisztikus szervezetek... sorozatos gyűléseket tartott, jóllehet hatosági engedélyt nem nyert. Számtalan esetben jóindulatú fegyelmeztetés ellenére ujabb és ujabb agitácionális gyűléseket hívott létre, ahol a legdurvább hangnemben támadta a fennálló társadalmi rendet ... Ma ugy állunk, hogy a munkásság ismét rendelkezik azokkal a szervezetekkel, amelyek a gyászos emlékezetű megszállás alatt őket a nemzetietlen irányba sodorták... Ezen szervezetek ma sem mentesek a destruktív iránytól... 1,77 Vági Pécsre a győri szociáldemokrata szervezet élércN került, ahonnan - mint később Pécsről Ís - a rendőri szervek, harcos magatartása miatt kiutasították. A pécsi szociáldemokrata lapot, a Munkást, a pártvezefőségnek, Vági rövid itt tartózkodása idején, sikerült színvonalában is a fellendülő mozgalom szolgálatába állítani. Február 19-i cikkében anélkül, hogy a szakszervezetek vagy egyéb beszüntetett munkásjóléti szervezetek újjászervezésének fontosságát lebecsülte volna, a „politikai pártszervezetek létrehozását égetően fontos " feladatnak tartotta. Hangsúlyozta, hogy gazdasági szervezetek mellett „ütemesen ki kell építeni a pártszervezeteket oly módon, hogy gyakorlati elvként fogadják el: a szociáldemokrata párt tagjának csak az tekinthető, aki valamelyik pártszervezet tagja, igy tehát Pécs város megalakult pártszervezetének tagja, és mint ilyen, a pártot erkölcsileg és anyagilag támogatja erejéhez mérten. Ez ugy értendő, hogy nem tekinti senki politikailag szervezettnek és szociáldemokratának azt az egyént, aki a lakóhelyén működő pártszervezetnek nem tagja, aki meghatározott párttagsági járulékot nem fizet, s valamelyik pártszervezetben — ha mégoly keveset —, agitációs munkát nem végez..." 78 Ugyanekkor sietett elhatárolni magát a megszállás alatti Pécsi Szocialista Párttól, amely mint ismeretes, a III. Internacionálé alapjaira helyezkedett. Továbbá, mint egyedül helyes politikát, a központi vezetőség politikáját hangsúlyozta, megállapítva, hogy „...azoktól a befolyásoktól, amelyek alá a szoc. dem. munkásság került a jugoszláv megszállás alatt; könnyen mentesítheti magát, ha a központi pártvezetoség reális alapokon (Bethlen — Peyer paktum alapján — Sz.L.) nyugvó politikájával magát azonosnak tekinti, kiadott felhívásait pontosan, lelkiismeretesen, önfeláldozóan és minden időben harcra készen, ugy erkölcsi mint anyagi tekintetben támogatja... 1,79 S hogy semmi kétség ne támadjon senkiben az uj pártszervezet céljait illetően, a Népszava február 19-i számában sietett felvilágosítani a pécsi munkásságot, hangsúlyozva, hogy n nyugodtan és higgadtan kell megítélnie az eseményeket és azok szerint cselekednie. A hatalomnak viszont lehetővé kell tennie, hogy a munkásság is szabadon foglalkozhassék az ország ügyeivel és politikai kérdésekkel... 1,80 Ezt követően a helyi lapban is
