Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1972. (Pécs, 1973)
HELYTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Szita László: A pécsi szociáldemokrata párt és szakszervezeti mozgalom újjászervezése a szerb megszállás és az ellenforradalmi rendszer bevonulása utáni időszakban
A városi szakmákban a bányászság sikere bár mozgásba hozta a munkásságot, de a generális újjászervező lépésre a szakszervezeti bizottság képtelen volt elszánni magát. A helyi csoportok szintjén pedig ez már határozott követeléssé vált. Legtöbbjük ugyanis még az 1921 szeptember 6-óta Kozma által „összeállított" elnököt és titkárt volt kénytelen eltűrni, s csupán vezetőségválasztó taggyűlésre várt. Több szakcsoport 1922. januárjában Önmaga tett kezdeményező lépéseket erre. Január 3-án az építőmunkások, 11-én az EDOSZ helyi csoportja, a DGT villamos müveknek a vas- és fémmunkásokhoz tartozó alosztálya, 25-én a DGT valamennyi vasmunkása, ugyanekkor a husipari munkások másodszori gyűlése, 26-án a nyomdászok, 29-én az általános bőrmunkás szakszervezeti csoport hívott össze rendkívüli taggyűlést. 67 .Ezek a kísérletek ebben az időben még nem jártak a várt eredménnyel. A „hivatalnokok" leváltása nem sikerült. III. A pécsi szociáldemokrata párt újjászervezése A szakszervezetek kiépítése, 1922. 1922. év tavaszától több országos és helyi tényező együtthatása eredményeképpen a szociáldemokrata szakszervezkedés Pécsett is sikereket ért el. A mozgalmak intenzitása, a pártban és a szakszervezetekben folyó politikai és ideológiai munka színvonala azonban nem érte el a megszállás alatti, vagy azt megelőző időszakét., A fellendülés tehát viszonylagos. Az ellenforradalmi rendszer kiterjesztését követő időszak politikai tényezőinek ezt a törekvését hogy a munkás szervezetet közvetlenül felhasználja az országhoz visszakerült területeken a rendszer konszolidációjához, átmenetileg sikerült. Az augusztustól októberig eltelt időszakban a mozgalom szervezeti fejlődésében törés állott be. A munkásság eszmei fejlődését negativ hatások érték. 68 A jobboldali vezetőséget a szociáldemokrata munkásságnak 1921. november és 1922. február között sikerült végül is elszigetelnie, leváltania. Sok múlott ezt követően azon, hogy az SZDP országos vezetőségétől milyen támogatást kap a pécsi mozgalom. Az SZDP központja a mozgalom falpraállitását, a szerb megszállástól felszabadult területeken az első időszakban nem tudta befolyásolni. Személyes képviselőivel, a jobboldali Szerdahelyi Sándorral igyekezett minden megmozdulástól távol tartani a munkásságot. A mozgalom kibontakozásához a személyi feltételek átmenetileg kedvezően alakultak. 1922 februárjában Vági Istvánt jelölte a központi vezetőség az újjáalakult pécsi pártszervezet élére. Vági kiváló agitációs és szervező készséggel rendelkezett, nem nélkülözte a személyes bátorságot sem. Noha nem volt kommunista ekkor, de jelentősen különbözött az egykorú álradikális vezetőktől. A szociáldemokrata munkásmozgalom szervezeti kiépülésének és megerősödésének további tényezők is kedveztek. A háború után elhúzódó válság, a gyár és kisipar egyes ágazatainak rendkívüli hanyatlása, a nyersanyagaitól és piacaitól elzárt pécsi iparban fokozottan jelentkezett. Ezen 1922-rben lényegesen nem változtatott az a tény, hogy a demarkációs vonal felszámolásával a gazdasági kapcsolatok újra kialakulhattak.. Az infláció, a nyersanyaghiány, az emelkedő élelmiszerárak, lakbérek emelkedésének gyors üteme itt nem részletezhető szociális nyomorúságot okozott. 69 A helyi hatóságok egy sor rendelkezése csak