Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1972. (Pécs, 1973)

HELYTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Kopasz Gábor: A városi rendőrség államosítása és a törvényhatósági jogú városok elsőfokú közigazgatási hatósága

gazgatási feladataik pedig olyanok voltak, mint a vármegyék területén a községek közigazgatási teendői. Ilyen egyszerű intézkedésekre kell itt gondolnunk mint pl. leszakadt hidak javítására, lakóhely, vagy házszám puhatolása, baleset bejelentése, hullaszállítás bejelentése, az árkok eliszaposodásának megszüntetése, gyermekmenhelybe való felvételek intézése, szegényházba való beutalás, segélykérelmek elintézése, elhagyottá nyilvánítás, éló'sövény kerítés eltávolittatása, ápolási költség megtérítése, más helységekbó'l érkezett megkeresések kézbesítése és egyéb hasonló egyszerű ügyekben való intézkedés. Az elsó'foku közigazgatási hatóságok mindezeket a feladatokat önálló hatóságként intézték, vagyis mükó'désükben önállóak voltak. A kiadott határozatokat nem a „polgármester nevében", hanem önállóan irta alá az elsó'foku közigazgatási hatóság vezetó'je és saját hivatali pecsétjével látta el. Már emiitettük, hogy a polgármesteri hivataltól, annak ügyosztályaitól független ügyintézése, iktatása, irattára volt az elsó'foku közigazgatási hatóságnak. Az elsó'foku közigazgatási hatóságnak e hivatali önállóságára a helytörténész kutatóknak is tekintettel kell lenni. Önálló hivatalnak kell tekinteni a kutatóknak is és ha egy thj. város elsó'foku közigazgatási hatóságának irataiból adatokat jegyeznek ki, mint önálló városi hivatalra kell hivatkozniok

52 A thj. városi elsőfokú közigazgatási hatóságok iratainak forrásértékét abból a szempontból kell elbírálnunk, hogy a thj, városi igazgatás legalsó szervei voltak. Mint már emiitettük, a thj. városok „községházájá"-nak és „főszolgabírói hivatalá"-nak lehetne Őket átvitt értelemben nevezni. Irataikat is ebből a szemszögből kell elbírálni, vagyis forrásértékük hasonló a községek és járási főszolgabírói hivatalok irataiéhoz. A járlatlevéliktatóknak van bizonyos gazdaságtörténeti forrásértékük . Az iparhatósági nyilvántartások és iratok a város iparára, ipari dolgozóira vonatkozóan elsőrendű forrásokat őriznek., Az egészségüggyel kapcsolatos iratok adatokat szolgáltatnak a város általános közegészségi állapotára és a járványokra. A piacrendészeti ügyek a piacforgalomra, piaci árakra, a tüzrendészeti iratok a tűzvédelemre, az építésrendészeti iratok az építkezésre, a lakásviszonyokra, a mezó'rendészeti iratok a mezőgazdasági és hegyközségi állapotokra szolgáltatnak bizonyos adatokat. Már egészen minimális jelentőségűek a helytörténetirás számára a rendőri büntetőbirói kihágási iratok és a községi bírósági iratok. Még kevésbé jelentősek a különféle hatósági bizonyítványok, híd- és járdajavítások, lakóhely és egyéb puhatolások, balesetbejelentések, hullaszálIitások, ároktisztítások, segélykérelmek, ápolási költségek, elhagyottá nyilvánítások, kézbesítés iránti megkeresések, s az ezekhez hasonló egyéb iratok. Ezeket viszonylag igen rövid idő után selejtezni is lehet, hiszen hatályosságuk is hamar megszűnik, helytörténeti forrásértékük pedig jóformán semmi. Az ilyen iratok selejtezéséről már a második világháború eló'tt komoly cikkek jelentek meg a levéltári szakirodalomban

53 Nem utolsó sorban természetesen mindig a kutatási téma is lényegesen befolyásolja, hogy használhatók-e forrásul a thj. városi elsó'foku közigazgatási hatósági iratok. A thj. városok elsőfokú közigazgatási hatóságainak működése és működésük alatt keletkezett iratanyaguk évkoré három évtizedet ölel fel, pontosabban