Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1972. (Pécs, 1973)

HELYTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Kopasz Gábor: A városi rendőrség államosítása és a törvényhatósági jogú városok elsőfokú közigazgatási hatósága

zerő városi tanácsnok „ügyköre azonos a volt városi rendőrfőkapitánynak a köz­igazgatásra vonatkozó ügykörével." Az ügyosztályon belül egy un. közigazga­tási rendészeti hivatal működött volna, amely közvetlen kapcsolatban lett vol­na a nagyközönséggel és az ügyfelek szóbeli panaszait is felvette volna. Ide kaptak volna beosztást a kerületi városi orvosok, állatorvosok, az egész­ségügyi személyzet, a tűzoltó parancsnok és a városi tűzoltóság, a hegy- és piacbiztos, a 8 piacrendészeti személy, a szegényügyi kezelő, a járlatkezelő, a községi bírósági irodai személyzet és megfelelő létszámú szolgaszemélyzet. E sokféle feladat ellátása céljából a közgyűlés Pécsett is bizonyos uj állások szervezését határozta el. A határozatot majdnem egyhangúan fogadta el a közgyűlés, csupán egy törvényhatósági bizottsági tag helyezkedett olyan álláspontra, hogy helyesebb­nek tartaná egy uj rendészeti ügyosztály felállítását, a katonai és illetőségi ügyosztálynak pedig szociálpolitikai és népjóléti ügyosztállyá való átszervezé­sét. 43 A rendészeti ügyosztály megszervezésére vonatkozó közgyűlési határozatot felterjesztették jóváhagyásra a belügyminisztériumhoz, s a belügyminisztérium ilyen formájában nem fogadta el, hanem a 222 957/1922. IV. B.M.sz. leiratával más szervezeti megoldásra hívta fel Pécs város törvényhatósági bizottságát a közigazgatási rendészeti feladatok ellátásával kapcsolatban. A törvényhatósági bizottság ezért 1924. március 26-án tartott rendes köz­gyűlésén hatályon kivül helyezte az 1921. évi határozatát és elrendelte egy önálló hivatali szerv, az elsőfokú közigazgatási hatóság felállítását. Ugyanak­kor kimondta azt is, hogy a volt katonai és illetőségi ügyosztályt egyesíti a kisebb munkakört betöltő jogügyi ügyosztállyal és ennek az ügyosztálynak a fel­adatkörébe utalták a népjóléti ügyeket is. A felállított elsőfokú közigazgatási hatóság élére a volt illetőségi és ka­tonaügyi tanácsnokot állították, a volt városí rendőrkapitányi hivatal kezelő személyzetét ide osztották be ugyancsak kezelőszemélyzetnek, s az altisztek szintén a volt rendőrkapitánysági állományból kerültek át. Az ide beosztott fenti személyeken kívül elhatározta a közgyűlés a követ­kező állások megszervezését: két II.oszt. aljegyzői, három irodafiszti és egy piacbiztosi állás szervezését. Végül az elsőfokú közigazgatási hatóság megszervezésévei kapcsolatban a közgyűlés elrendelte a városi szervezeti szabályrendelet módosítását. 44 Az alábbiakban szószerínt közöljük a szervezeti szabályrendelet módosító szövegét. Ugyanis ebből pontos képet kapunk a pécsi elsőfokú közigazgatási hatóság szervezetére, hatáskörére, személyi összetételére, egész működésére. „1. Az önkormányzati szabályrendeletnek a rendőrkapitányi hivatalról szó­ló VIII. rész 173-187. §-ai hatályon kívül helyeztetnek és helyette az alább részletezett külön hatósági szervezet létesül; Elsőfokú közigazgatási hatóság. Ezen hatósági szervezet hatásköre kettős irányba terjed éspedig a) Az elsőfokú közigazgatási hatósági teendők ellátására. b) A közigazgatási hatóságok elé utalt kihágási ügyekben a rendőri bírás­kodás gyakorlására.

Next

/
Thumbnails
Contents