Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1972. (Pécs, 1973)

HELYTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Kopasz Gábor: A városi rendőrség államosítása és a törvényhatósági jogú városok elsőfokú közigazgatási hatósága

hatósági feladatok ellátására a város egész területére kiterjedő hatáskörrel egyesített kerületi elöljáróságot állit fel. A belügyminiszter azonban - Székesfehérvár esetéhez hasonlóan - a 29367/ 1921. B.M .sz. leiratával nem hagyta jóvá a januári közgyűlési határozatot és az egyesitett kerületi elöljáróságra vonatkozó szervezési szabályrendeletet azzal az indoklással, hogy a tervbe vett önkormányzati szervet az 1886:XXI.tc. nem ismeri. A thj. városok pedig csakis e törvénycikk keretei között állíthatják fel azt a szervet, amellyel a maguk belügyeit intézik és gyakorolják váró1si önkormányzatukat. Erre Győr város törvényhatósági bizottsága elhatározta, hogy közrendészeti ügyosztály néven felállít egy olyan városi tanácsi ügyosztályt, amelynek keretében az ide beosztott tisztiviselők egy része tanácsi megbízatás alapján a közigazgatási rendészeti és iparhatósági, valamint rendőri büntetőbírósági, és községi bírósági ügyekben elsőfokú közigazgatási hatóságként intézi az ügyeket, az ügyosztály dolgozóinak másik része pedig a tényleges ügyosztályi — tehát a nem elsőfokú közigazgatási hatósági — feladatokat végzi, vagyis tanácsi tárgyalásra készíti elő azokat a megfellebbezett ügyeket, amelyekben a városi tanács másodfokú hatóságként fog dönteni. Ahhoz azonban, hogy a közrendészeti ügyosztály kebelében működő elsőfokú közigazgatási hatóság feladatait el lehessen látni, uj tisztviselői állások megszervezésére volt szükség. A közgyűlés azért elhatározta, hogy a 244/1921 .kgy. határozattal már megszervezett és a belügyminisztérium 10 157/1921. IV.a.B.M. sz. leiratával már jóváhagyott egy városi tanácsnoki álláson kivül még a következő állásokat szervezi meg: két l.oszt. aljegyzői, három II.oszt. aljegyzői, két irodaigazgatói, 9 altiszti állást; az utóbbiakat a közigazgatási nyomozási feladatok végzésére. Négy volt városi rendőrtisztviselőt pedig a községi birói teendők ellátásával bízott meg a közgyűlés?

1 A győri szervezési kísérletekből is látszik, hogy a belügyminisztérium minden esetben ellenezte a megszűnt thj. városi rendőrkapitányságok helyén szervezett, ahhoz hasonló, a városi ügyosztályoktól elkülönült, azok egyikének sem alárendelt elsó'foku közigazgatási hatóságok felállítását. Győr és Székesfehérvár városoknál is végeredményben nem csupán azt kifogásolta a belügyminisztérium, hogy „egyesitett kerületi elöljáróság"-nak, vagy „városi elöljáróság"-nak akarták el4 nevezni az uj önkormányzati hatósági szervet, hanem hogy a tanácsi ügyosztályoktól teljesen függetlenül, decentralizáltan, Önálló városi hivatalként kívánták megszerezni. A belügyminisztériumi irányelv az volt, hogy a városi tanács az egyik ügyosztálya egy bizonyos részével, vagy több ügyosztály bizonyos dolgozóival lássa el az elsó'foku rendészeti, elsó'foku iparhatósági, elsőfokú szabálysértési és községi birói feladatokat. Ennek keresztülvitele azonban egyik thj, városnál sem sikerült teljes mértékben. Mivel a városi törvényhatóságok hatáskörében egyenlőek voltak a megyei törvényhatóságokkal, a thj. városok arra törekedtek, hogy kebelükben olyan elsó'foku hatóságot hozzanak létre, mint a volt thj. városi rendőrkapitányság, vagy a megyéken belül a járási főszolgabiróságok. A thj. városi elsőfokú közigazgatási hatóságok végül valóban ilyen önálló hivatalokká is fejlődtek. Talán a legjobban megközelítette a belügyminisztériumi elgondolást Győr és Szeged városoknál az elsó'foku közigazgatási hatóságok szervezeti felépítése.