Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1972. (Pécs, 1973)

HELYTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Kopasz Gábor: A városi rendőrség államosítása és a törvényhatósági jogú városok elsőfokú közigazgatási hatósága

A Hortobágyon és a hozzátartozó Ohaton a közigazgatási teendó'ket a matai biztos látta el. O végezte a járlatkezelést is, melynek pénzbevételeiről a vásárfelügyelőségnek felelősség mellett tartozott elszámolni. A mátai biztos közigazgatási ügyekben a városi elsőfokú közigazgatási hatóság, gazdasági ügyekben pedig a II. Gazdasági és erdészeti ügyosztály irányítása alá tartozott. Igy tehát két városí tanácsnok ellenőrizte munkáját. ÀIlategészségi ügyekben a hortobágyi állatorvosok voltak a szakközegei, akik ha szolgálatuk ezt megengedte — egyéb hivatali munkában is segítségére voltak a mátai biztosnak. A Hortobágyon és a hozzátartozó Ohaton a nyilvántartó, a nyomozó, valamint a piac- és vásárrendészeti teendőket is a mátai biztos végezte, mig ezeket a város egyéb kül- és belterületén a nyilvántartók és segédnyiIvántartók tel jesitették. A mezőbiztoskként működő nyilvántartókhoz voltak beosztva a mezőőrök. A mezőőrök nyomozások, vizsgálatok és ellenőrzések tekintetében segítségére voltak a mezőbizfosnak. A mezőőrök a Hortobágyon és Ohaton, valamint a mezőségen és az erdőségen közigazgatási teendőkben végrehajtó közegei voltak a városi közigazgatási hatóságnak. A mezőőrök az elsőfokú közigazgatási hatóság vezetőjétől kapták területi beosztásukat. Lényegében olyan volt a feladatkörük, mint Szegeden a tanyai esküdteké. Végeztek puhatolásokat, vizsgálatokat, végrehajtási feladatokat, továbbá minden olyan teendőket, amelyeket a városi tanács által kiadott szolgálati utasítás számukra előirt, vagy amelyekkel feletteseik megbízták őket. Mind a mezőőrök, mind a kézbesítők fegyelmileg felelősek voltak szolgálatuk pontos teljesítéséért. Az elsőfokú közigazgatási hatóság keretében működött Debrecenben a vásárfelügyelőség, mint az elsőfokú közigazgatási hatóság mezőrendészeti osztályának segédhivatala. Feladata volt a járatlevelek kiadása és a járlatkönyvek kezelése. A vásárfelügyelőség kezelési és ügyviteli szabályait a városi tanács állapította meg. A mátai biztos, a külsőségi és belsőségi állatorvosok, továbbá a mezobiztos teendőkre alkalmazott nyilvántartók és segédnyi Ivántartók, nemkülönben a mezőőrök és lovaskézbesitők fizetésükön kívül Debrecen várostól lótartási átalányban is részesültek. Ennek fejében a város vezetősége megkövetelte tó'lük, hogy hivatalos ügyeik intézése céljából arra alkalmas, megfelelő lovat, illetve fogatot tartsanak. A mezőőrök, kézbesítőik, hivatalszolgák és hatósági fertőtlenítők hivatali munkájuk alatt kötelesek voltak viselni egyenruhájukat. Ha a városi elsőfokú közigazgatási hatóságnak karhatalom segítségére volt szüksége, igénybe vehette az állami rendőrség és a csendőrség szolgálatát. A debreceni városí szervezeti szabályrendelet errevonatkozólag ugy intézkedett, hogy — egyéb rendelkezés hiányában — a székesfővárosi kerületi elöljáróságnak a székesfővárosi államrendőrséghez való viszonyát szabályozó 88 161/1894. B.M. sz.., illetőleg a 10089/1919.B.M.sz. rendeleteket kell irányadónak tekinteni. A városi elsőfokú közigazgatási hatóság a többi törvényhatóságok hivatalaival és az állami hivatalokkal ís önállóan levelezett. Átiratait a hivatalvezető tanácsnok, vagy helyettese irták alá, s nevük mellett ellátták az elsőfo-