Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1972. (Pécs, 1973)

HELYTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Kopasz Gábor: A városi rendőrség államosítása és a törvényhatósági jogú városok elsőfokú közigazgatási hatósága

hoz tartozott. A másodfokú ügyeken kivül ez az ügyosztály intézte az olyan közigazgatási ügyeket is, amelyeket a jogszabályok már elsőfokon a polgármester hatáskörébe utaltak?

4 Az eddigiektől ismét eltérő volt a másik nagy alföldi város, Debrecen szab. kir.thj. város elsőfokú közigazgatási hatósága szervezeti felépítése és az egységes városi önkormányzatba való beilleszkedése. Az elsó'foku közigazgatási hatóságoknak ez a szervezeti különbözősége az egyes városoknál nyilvánvalóan abból is adódott, hogy 1919 eló'tt többé-kevésbé városok szerint különbözött egymástól a volt városi rendőrség belső szervezete is. Már pedig amikor a városok a rendőrségük államosítása után felállították elsó'foku közigazgatási hatóságaikat, ebben a volt városi rendőrségi szervezet is befolyásolta ó'ket. Debrecenben a város elsó'foku közigazgatási hatósága el volt rejtve a városi tanács VI. közigazgatási-rendészeti ügyosztályában, illetve ennek az ügyosztálynak Önálló részeként működött. A VI. ügyosztály ugyanis két részére tagolódott. Tulajdonképpen az első részében működött ugy mint tanácsi valóságos ügyosztály, amely elintézésre az ügyiratokat a városí tanácsi iktatóból kapta, s többségükben olyan közigazgatási rendészeti ügyek voltak, amelyek a jogszabályok szerint már elsőfokon a városi tanács elé tartoztak. Az ügyosztály második része azonban mint városi elsőfokú közigazgatási hatóság működött és önálló hatásköre volt. Önálló iktató-, mutató-, kiadó- és postakönyvet használt, saját irattárral rendelkezett. Az ügyosztály mindkét részét ugyanaz a tanácsnok vezette, aki természetesen tagja volt a városi tanácsnak is. Azonban mint az elsó'foku közigazgatási hatóság vezetőjének nem volt szavazati joga az olyan másodfokú ügyek elbírálásakor, amelyeket az elsőfokú közigazgatási hatóságtól fellebbeztek meg az ügyfelek a városí tanácshoz. Debrecen város elsőfokú közigazgatási hatóságának hatásköre kiterjedt az egész városra, annak bel- és külterületére, az itt elő lakosokra és az itt levő vagyonra. Mint elsőfokú közigazgatási hatóság a hatáskörébe utalt ügyekben önállóan intézkedett. Határozatai ellen másodfokon a városi fanácshoz, harmadfokon pedig az illetékes miniszterhez lehetett fellebbezni. Feladata volt, hogy végrehajtsa a közigazgatási bizottság, a városi tanács és a polgármester rendelkezéseit. Ha a feladatkörébe vágó ügyekben a törvényhatósághoz kívánt előterjesztést tenni, ezt a városi tanács utján tehette meg. Az elsőfokú közigazgatási hatóság azokat a közigazgatási rendészeti ügyeket intézte, amelyeket a törvények, miniszteri rendeletek és az önkormányzati szabályrendeletek a volt városi rendőrség feladatai közé utaltak, s amely ügyeket a rendőrség államosításáról szóló 1919. okt.l-én kelt és az 1920:1.tc.10. §-ával érvényben tartott 5047/1919.M.E.sz., valamint az államrendőrség ügykörét 90089/1919.B.M.sz. rendeletek az önkormányzatok hatáskörében visszahagytak. Az elsőfokú közigazgatási hatóság végezte a rendőri büntetőbíráskodást is a hatáskörébe tartozó szabálysértési ügyekben

35 Debrecen elsó'foku lözigazgatási hatósága a következő négy osztályra tagolódott: A) Illetőségi osztály.— B) Iparügyi osztály.— C) Mezőrendészeti osztály.— D) Kihágási osztály. A) Az illetőségi osztály feladatai közé tartoztak: az illetőségi és állampolgári ügyek; szállásutalványok kiadása; katonai vonatkozású ügyekben vegyes