Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1972. (Pécs, 1973)

HELYTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Kopasz Gábor: A városi rendőrség államosítása és a törvényhatósági jogú városok elsőfokú közigazgatási hatósága

Az elsőfokú közigazgatási hatóságok feladatkörébe tartozott: hatósági, vagyoni és szegénységi bizonyítványok kiállítása; iskolamulasztások ügyei; elsőfokú közegészségügyek, himlőoltások, élelmiszerek, nyilt árusítási üzletek, piacok és ipartelepek közegészségügyi felülvizsgálata; az elsőfokú mezőrendőri ügyek, halászati, erdészeti, legelő— és vízügyek, mezőgazdasági, állategészségügyi, állattenyésztési ügyek a marhalevélkezeléssel együtt, a beszálló vendéglők állategészségügyi nyilvántartása, a bitang állatokkal kapcsolatos hatósági eljárás; terményhamisitási ügyek; kártékony állatok és növények irtása; piacrendészeti ügyek; piaci árusok helybeosztása, vásárügyek/ piaci árak nyilvántartása és ellenőrzése; mezőgazdasági munkabérügyek, a gazdasági cselédek és munkások kitüntetésének ügyei, mezőgazdasági statisztikai ügyek, a gazdasági cselédkönyvek és munkásigazolványok kiállítása, cséplési és aratási szerződések láttamozása, országos mezőgazdasági biztosítási intézetek ügyei; elmebetegek és ebmarta egyének intézetbe utalása; életveszélyes és tűzveszélyes épületekre vonatkozó intézkedések; köztisztasági ügyek és a gyepmesteri intézmény ellenőrzése; tüzrendészeti és kéményseprési ügyek; az összes iparügyek a munkabiztosítással, munkabérügyekkel együtt, zálogházi ügyek, ipartelepek, gyártelepek, szikvizgyárak, stb. felülvizsgálata, íparjogositványok, munkakönyvek, iparhatósági telepengedélyek kiadása, ipartestületekkel kapcsolatos ügyek. Az összes iparhatósági ügyek azonban a belterületi elsőfokú közigazgatási hatósághoz tartoztak, s a külterületi elsőfokú közigazgatási hatóságok iparhatósági ügyekkel nem foglalkoztak. A szegedi elsőfokú közigazgatási hatóságoknak jellegzetes segéderői voltak a tanyai esküdtek. Ok segédkeztek a külterületekre vonatkozó hatósági intézkedések végrehajtásában. Számuk összesen 98 fő volt, s a város polgármestere alkalmazta őket helyi ismeretekkel rendelkező külterületi lakosok közül. Hogy szám szerint hogyan oszlottak meg az egyes elsőfokú közigazgatási hatóságok között, ezt a városi szervezeti szabályrendelet szabta meg. A tanyai esküdtek kötelessége volt a három külkerületi elsőfokú közigazgatási hatóság területén előforduló szabálytalanság, rendellenesség, s minden olyan közérdekű ügy figyelemmel kisérése, amely hatósági beavatkozást igényelt. Bármely bűncselekményt kötelességszerűen azonnal a hatóságok tudomására kellett hozniuk. Ügyeltek a hadkötelesekre és tankötelesekre. Figyelemmel kisérték a közegészségügyi állapotokat, az esetleges járványok, ugyanígy az állategészségügyet, és állategészségügyi zárlat esetén ellenőrizték az Őröket, sőt szükség esetén maguk is vállaltak őrszolgálatot. Őrködtek a kártékony rovarok és a szerbtövis irtásával kapcsolatban kiadott rendeletek végrehajtására. Ellenőrizték a külkerületi építési szabályrendelet betartását és az engedély nélküli építkezésekről jelentést tettek az illetékes elsőfokú közigazgatási hatóságnak. A tanyai esküdtek segédkeztek az összeírásoknál, valamint az árveréseknél. A külkerületi halálesetfelvételeknél a leltárbiztos mellett ellátták a becslési teendőket. Részt vettek a külkerületi építkezések helyszíni szemléjén. Közreműködtek árvíz esetén a közerő kirendelése és felhasználása tekintetében. Segédkeztek a marhalevelek kiállításánál. Szükség esetén kézbesítéssel, nyomozással is megbízták őket. Az esküdtek az észlelt szabálytalanságokról írásbeli jelentést tettek az el-