Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1972. (Pécs, 1973)

HELYTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Kopasz Gábor: A városi rendőrség államosítása és a törvényhatósági jogú városok elsőfokú közigazgatási hatósága

állítását különböző ügyekben. Hatáskörébe tartozott a népoktatási és óvodai ügyek intézése, a községi bíráskodás gyakorlása, valamint az összes vidéki közigazgatási vonatkozású megkeresések elintézése. A szabályrendelet-tervezet ötödik pontja az elöljáróság személyzetéről intézkedett. Eszerint az elöljáróság személyi állományának tagjai a következők: 1 tanácsnok, mint városí elöljáró,— 1 elsóbsztályu aljegyző, mint helyettes városi elöljáró,- 1 másodosztályú aljegyző, mint elöljáróság! jegyző,— 1 irodaigazgató, aki a kezelési iroda főnöke, s egyszersmind kiadó és irattáros is,— 1 iktató, — 3 irodatiszt, — 8 elöljárósági altiszt, — 2 leiró (napidíjas),— 1 elöljárósági szolga. — A elsőfokú közegészségügyi személyzet a kerületi tisztiorvosokból és a városi szülésznőkből állott, az állategészségügyi személyzet pedig a városi állatorvosból. A hatodik pont az elöljárósági dolgozók alkalmazásának módját szabályozta. A hetedik pont ezek képesítéséről, a nyolcadik a fizetési osztályokba való besorolásukról, a kilencedik az esetleges fegyelmi eljárások lefolyásáról intézkedett. A következő pontok az elöljárósági ügykezelésre, ügyintézésre vonatkoztak. A tizedik pont szerint az elöljáróság vezetője osztja ki az ügyeket az előadók között elintézés végett. A tizenegyedik pont kimondta, hogy az elöljáróságon külön önálló iktató, kiadó—, és postakönyvet vezetnek és saját irattárat állítanak fel, s a működési ágazatnak és az ipartörvény rendelkezéseinek megfelelően vezetik a különböző nyilvántartásokat. A tizenkettedik pont ugy intézkedett, hogy az elöljáróság véghatározatai elleni fellebbezéseket a városi tanácshoz vagy a szakminiszterhez az ügyfeleknek az elöljáróságon keresztül kell benyújtani. A tizenharmadik pont szerint a városi számvevőség számviteli ügyekben, a városi mérnöki hivatal pedig műszaki ügyekben az elöljáróságnak is mellérendelt szerve. A tizennegyedik pont elrendelte, hogy az elöljáróság külön-külön naplót vezessen a büntetéspénzekről, engedélydijakról és egyéb illetékekről. Ezeket a pénzösszegeket beszedésük után azonnal továbbítani kell a jogszabályok szerinti rendelkezésüknek megfelelően a városi pénztárakhoz, vagy az állam hoz. A szabályrendelet-tervezet tizenötödik pontja a szabályszerű pénzkezelésért az eljáró tisztviselőt tette felelőssé, az ellenőrzésért pedig az elöljáróság vezetőjét. Végül a szabályrendelet-tervezet tizenhatodik pontja hatályon kivül helyezte az olyan korábbi szabályrendeleti intézkedéseket, amelyeknek határozatai ellenkeztek az elöljáróság felállítására vontakozó szabályrendelettel 28 Székesfehérvár város közgyűlése tehát 1920. aug. 5-én elhatározta, hogy a volt városi rendőrség államosítása után a városnál visszamaradt közigazgatásirendészeti feladatok intézésére uj alsófoku városi hatósági szervet állit fel „városi elöljáróság" néven, amely a volt városi rendőrkapitányság fenti részfeladatait fogja ellátni. A belügyminiszter azonban 74396/1920. IV.A.sz. leiratával nem hagyta jóvá a székesfehérvári városi elöljáróság felállítására vonatkozó szabályrendeletet. Az elutasítást azzal indokolta, hogy az 1886:XXI.tc. nem ismeri azt az uj önkormányzati szervet, amelyet Székesfehérvár város közgyűlése fel akar állítani, vagyis a „városí elől járóság-ot. A thj. városok csak is a törvényhatóságokról szóló 1886:XXI.tc. határain belül intézhetik belügyeiket, állapithatják meg