Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1972. (Pécs, 1973)

HELYTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Kopasz Gábor: A városi rendőrség államosítása és a törvényhatósági jogú városok elsőfokú közigazgatási hatósága

Az államosítással a magyar rendőrség történetében fontos korszak záródott le, s egyben uj korszak kezdó'dött el. Azzal viszont hogy kivált a városi önkormányzatból, a városigazgatásban jelentó's hiány keletkezett, amelynek megszüntetéséről intézményesen kellett gondoskodni. II. A városi közigazgatási-rendészeti feladatok intézése Az eddigiekből is láttuk, hogy a volt városi rendőrség hatáskörét nem vette át teljes egészében az államosított rendőrség, hanem azoknak csak egy részét és a másik része továbbra is a városi hatóságoknál marad. Az állami rendó'rség hatáskörébe utalták a sajtórendészetet, a külföldiek ellenó'rzését, az útlevelek és a határátlépő' jegyek kiállítását, a kivándorlási ügyek intézését, a kémkedésre és csempészésre vonatkozó rendelkezések végrehajtását. Az államrendó'rségnek volt jogában az olyan rendszabályok alkalmazása, mint a kiutasítás, eltoloncolás, kitiltás, bekisérés, eló'állitás, elővezetés;, ó'rizetbevétel, letartóztatás, motozás, lefoglalás és házkutatás. Az államrendó'rség feladatai lettek: a szineló'adások rendezésének engedélyezése és az azok feletti rendőri felügyelet, hangversenyek, mozieló'adások, táncmulatságok, felvonulások engedélyezése, tűzbiztonsági intézkedések megtétele, a közerkölcs védelme, bordélyházak engedélyezése, kéjnó'kre való felügyelet, erkölcsi bizonyítványok kiállítása, vendégló'k, tánciskolák, közfürdó'k felügyelete, záróra engedélyezése, közúti és viziközlekedés biztosítása, köztisztasági szabályok ellenőrzése utakon, utcákon és köztereken, gépjárművezetői igazolványok kiadása, koldulási tilalom végrehajtása. Ugyancsak az állami rendőrség hatáskörébe kerültek még: ipari üzemek ellenőrzése, mértékek hitelesítésének ellenőrzése, állatkinzáspk megakadályozása,, a veszett állatokra vonatkozó rendelkezések végrehajtása, fegyverek forgalomba hozására való felügyelet, fegyvertartási engedélyek kiadása, építkezési és épületbontási biztonsági szabályok betartásának ellenőrzése, tüzeseteknél, árvíznél, elemi károknál a közbiztonság védelme és a rend fenntartása, rovottmultu egyének és feltételes szabadságon levő fegyencek nyilvántartása, talált tárgyak őrzése. Ha ezt a felsorolást összehasonlítjuk a városi rendőrkapitányságoknál részletezett feladatkörökkel, azt látjuk, hogy nagyon sok közigazgatási-rendészeti és szabálysértési ügy visszamaradt a városi tanácsok hatáskörében. A kezdeti időszakban nem is volt mindig könnyű eldönteni egy-egy ilyen ügyről, hogy az állami rendőrség, vagy pedig a városi tanács hatáskörébe tartozó rendészeti ügy-e. Ezért már az ál lamrendó'rség megszervezését elrendelő alaprendelet is ugy intézkedett, hogy ilyen esetben a belügyminiszter dönti el, a hatásköri vitát az állami rendőrkapitányság és a közigazgatási hatóság között. A thj. városi tanácsoknál maradt igazgatási rendészeti ügyek intézésének megszervezése külön gonddal járt és még évekig elhúzódott, amig a thj. városok megtalálták a megfelelő hivatalszervezeti formát ezek intézésére. Pécsett még tartott a szerb királyi csapatok megszállása, amikor az elmenekült polgármester 1920. december végén Sásdról intézett körlevelet a thj. városokhoz azzal a kérdéssel, hogy a megszüntetett városi rendőrségtől a városi tanácsoknál visszamaradt igazgatási-rendészeti feladatokat milyen módon old-