Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1972. (Pécs, 1973)

HELYTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Kopasz Gábor: A városi rendőrség államosítása és a törvényhatósági jogú városok elsőfokú közigazgatási hatósága

hogy az államrendőrség megszervezését Pécs. szb. kir. thj. városban a rendőrkerületi főkapitány vezeti majd le a megszállás alóli felszabadulás után. Ha Pécs felszabadul, Kaposvárról a kerületi főkapitányságot is ide fogják áthelyezni. Ezért a főkapitányi hivatal részére szükséges helyiségek és berendezések, valamint a tisztviselők részére szolgáló lakások kimutatását is megküldte a kormánybiztos és felkérte a polgármestert, hogy ezek biztosításáról a lehetőségek szerint gondoskodjék. A kerületi főkapitányt is tájékoztatta a pécsi lakáshiányról és olyan módon való elhelyezkedésre, kérte Kaposvárott, hogy Baranya megye felszabadulása után is esetleg még egy ideig ott kell maradnia a hivatalnak a pécsi lakáshiány miatt. Fontosnak tartotta azonban ennek ellenére a Pécsre való átköltözést, nehogy a halogatás a mostani átmeneti helyzetet netalán véglegesítse ,

16 A rendőrség államosításának hatálya tehát kiterjedt mind a törvényhatósági jogú városok, mint pedig a rendezett tanácsú városok rendőrségére. A rendőrség államosítását kimondó 5047/1919.M.E.sz. rendelet nagy vonalakban mindjárt meghatározta az uj állami rendőrség szervezetét, felépítését és hatáskörét is, amelyet a későbbi, rendőrséggel kapcsolatos jogszabályok csupán továbbfejlesztettek. Az államosításra vonatkozó alaprendelet kimondta, hogy a városi rendőrség megszűnik és minden vidéki városban a rendőri hatóságot az állami rendőrség gyakorolja és a szoros értelemben vett rendőri szolgálatot az állami rendőrség látja el. Az uj állami rendőrség megszervezésével egyidőben az 1881:XXI.fc. szerint felállított székesfővári államrendőrség, valamint az 1903 : V

111 .tc. alapján szervezett határrendőrség különállósága megszűnt és az egységes állami rendőrség szervezetébe olvadt bele. Minden városban állami rendőrkapitányságot kellett felállítani. Ha valamely város nagy külső kiterjedése ezt megkívánta, a belügyminiszter szervezhetett külterületi rendőri kirendeltségeket, amelyeknek területi hatáskörét is meg kellett állapítani. E területi hatáskörön belül a rendőri kirendeltség önállóan működött ugyan, de felügyelete alá tartozott annak a rendőrkapitánynak, amelynek működési körébe esett a kirendeltség területe. Másodfokú rendőrhatóságként állították fel a kerületi rendőrfőkapitányi hivatalokat, amelyek felügyeletet gyakoroltak nemcsak a városi rendőrkapitányságok hanem a rendőri kirendeltségek felett is. A kerületi rendőrkapitányságok számát, székhelyét, működési területét a csendőrterületekkel egybehangzóan állapította meg a belügyminisztérium. A belügyminiszter közvetlen felügyeleti jogot gyakorolt az egész rendőrség felett, s ez a felügyeleti jog egyaránt kiterjedt a kerületi főkapitányságokra, a városi rendőrkapitányságokra, sőt a rendőri kirendeltségekre is. Az államrendészeti ügyek központi nyilvántartása, irányítása, ellenőrzése, a fontosabb bűncselekmények nyomozásának országos irányítása céljából a rendelet felhatalmazta a belügyminisztert központi nyomozóhatóság szervezésére, amelynek szervezetét, működési szabályzatát a belügyminiszternek kellett megállapítani az igazságügyminiszterrel egyetértésben. Felhatalmazta továbbá a belügyminisztert a városok belső és külső területére kiterjedőbejelentőhivatalok szervezésére, amelyeknek teendőéit a rendőrségi alkalmazottaknak kellett ellátni.