Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1972. (Pécs, 1973)

HELYTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Kopasz Gábor: A városi rendőrség államosítása és a törvényhatósági jogú városok elsőfokú közigazgatási hatósága

Szab. kir. városainknál a városi rendőrkapitányság megszervezése összefüggésben volt a szab. kir. városi rangra való emeléssel. Győrben 1743-ban, Pécsett 1780-ban választották meg az első rendőrkapitányt, miután a sza. kir. városi jogot elnyerték. Amikor a kapitányi hivatalokat megszervezték, a városi rendészet minden ágazatát a rendőrkapitány irányítása alá helyezték. A mezei rendőrségről az 1840. évi IX.tc. már országosan ugy rendelkezett, hogy a városi kapitányi hivatalok hatáskörébe tartozik. A városi rendőrkapitány rangban általában a tanácsnokok előtt volt és a belső tanácsban csak a városbíró, a polgármester és a polgármester helyettes előzte meg.

2 A törvényhatóságokról szóló 188ó:XXI.tc. már ugy intézkedett, hogy a thj. városok rendőrkapitányát nem a közgyűlés választja, hanem a főispán nevezi ki. A tisztviselők alkalmazásáról egyébként a törvénycikk alábbi szakaszai intézkedtek: 79. §. - M

A tisztviselők a 80. §-ban felsorolt kivételekkel a törvényhatósági bizottsági közgyűlés által hat évre választatnak." 80. §. — ,,A törvényhatósági főorvost, a rendőrkapitányt, a számvevőket, q levéltárnokot, az árvaszéki nyilvántartókat és könyvvezetőket, a járási és kerületi orvosokat, a közigazgatási gyakornokokat, az állatorvosokat és a járási írnokokat, nemkülönben a vármegyékben a segéd- és kezelő személyzet tagjait a főispán élethossziglan nevezik ki." 81. §. - „A városi törvényhatóságokban a segéd- és kezelő személyzet tagjai a törvényhatósági bizottság közgyűlése által és élethossziglan választatnak." I. Városi rendőrség — állami rendőrség A thj. városi rendőrkapitányoknak jogi képesítéssel kellett rendelkezniök, hogy szakszerűen elláthassák azokat a feladatokat, amelyek rendészeti és közigazgatási téren rájuk hárultak. Erről már az 1883. évi I. tc. 5.§-a is igy intézkedett. A rendőrkapitány tagja volt a városi tanácsnak, részt is vett a tanácsüléseken, de nem szólhatott bele olyan másodfokú határozatok hozatalába, amelyeket ő hozott elsőfokon és fellebbezés folytán kerültek a tanács elé. Ugyancsak nem vehetett részt a város pénzügyi, javadalmi és vagyoni ügyeire vonatkozó tanácsi intézkedésekben. A thj. városok a törvények és rendeletek adta keretek között maguk határozták meg saját belügyeik ellátását, vezető tisztviselőik, közelebbről a rendőrkapitánynak a hatáskörét. Mindezt szervezeti szabályrendeletben is rögzítették, amely a belügyminiszter jóváhagyása után vált érvényessé. Ezek a szabályrendeletek pontosan körülirtak a rendőrkapitány (a thj. városoknál később: rendőrfó'kapitány)feladatait. O volt a rendőrkapifányi hivatal fönőke és elsó'fokon intézkedett minden olyan ügyben, amely az általános ren4 a személy- és vagyonbiztonság megőrzésére, vagy helyreállítására vonatkozott. De ezen túlmenően és részletezve, az alábbi feladatok intézése tartozott a thj városok rendőrkapitányságára: Felügyelt a közlekedésre, a vendéglőkre, szállodákra, a bérkocsikra.