Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1972. (Pécs, 1973)

HELYTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Kovács András: Adatok a pécsi filoxéravész történetéhez

A városi amerikai anyaszőlo telep viszont a gondos kezelés következtében igen szépen fejlődött ebben az esztendőben és „a környékbeli phyl loxéra-lepett szőlőterületekre nézve valóságos áldás lesz" irja a helyi lap, bár azt is hozzáteszi a teljes igazság kedvéért, hogy a ,,phylloxera-bizottság ismét teljes működésben van, és sajnos, nagyon is sok dolga akad'.' 39

A pécsi amerikai szőlőtelep 1889. tavaszán négy katasztrális holdon települt, melyet a következő esztendőkben még kibővítettek olyannyira, hogy 1892-re már tizenhat holdon terült el. A telepen tizenkét amerikai szőlőfajtát tenyésztettek, közöttük nyolc direkt termő, azaz olyan, amelyek szőlője és bora egyaránt élvezhető, de alanynak is alkalmas; és négy alanyfaj, amely csak oltásra alkalmas: Jagez, Herbemot, Jork-Made ira (vándorizabel la), Vial la, Othello. Cintcînnat, Cunningham (direkt termő).

40 1889. nyarán már messze földön hires szentmiklósi bor is veszélyben forgott, mert a Pécsi Káptalan Szentmiklósi — dűlőben fekvő szőlejében is nagyon elterjedt a filoxéra. A szőlőben elültetett amerikai vesszők viszont igen szépen fejlődnek, írja a Pécsi Figyelő, s „hiszik, hogy ezáltal meg lehet menteni a jeles szentmiklósi szőlő jó hírét'.

1 41 1889. őszére nyilvánvalóvá vált a pécsiek előtt, hogy menthetetlenek a szőlők, de nemcsak Pécsett és Baranyában, de országos méretben is hasonló a helyzet. Ekkor hangzik el a felhívás: uNéhány szó Baranya szőlőgazdáihoz!" az összefogás a tömeges védekezés érdekében. A drámai hangú felhívás rádöbbenti a megyét, ha a pusztítás az eddigihez hasonló módon szaporodik, akkor „tíz év múlva Baranyában nem fognak szüretelni." Pedig mindenki nagyon jól tudja — írja a felhívás — hogy a szegény emberek fő jövedelmi forrása borából kerül ki. Ma még nem késő olyan módot létesíteni, melynek segítségével szőlőinket megmenthetjük, de ez a mód nem egyes emberek által, hanem az egész megye szőlősgazdáinak közreműködésével tehető'. Fogjon össze minden járás és létesítse a legalkalmasabb helyen több holdnyi kiterjedésű szőlőiskolát, hogy ezekkel kiveszni induló szőlőinket újra betelepíthessük és ezekre eddigi jobb fajta szőlőinket ráolthassuk..."

42 A M

hathatós és csalhatatlan" szerek a filoxéra kiirtására igen sok csalódást okoztak a pécsi és baranyai szőlősgazdáknak. Olyan szert igyekeztek kikísérletezni, mely ha nem is öli meg a filoxérát, „de a tőkét képessé teszi arra, hogy a phylloxéra mellett is meg tudjon élni éppúgy, mint az amerikai vessző'."

4

" 1890-re azonban az egész ország legnagyobb részében (különösen Temes, Pest, Torontál, Sáros, Zala, Fehér, Veszprém megyékben) a legszebb szőlőhegyeket, „s így az idén, 1890-ben Baranya megyének java bortermő vidékeit, szőlőhegyeit s igy különösen Pécs város szőlőhegyeit a phylloxéra tönkre tette." Ekkorra már oda van Daindol, Tettye, Frühweis, Postavölgy és Szkókó

44 A mult század két évtizedének sajtójából fokról fokra értesülünk a szolok, de egyben a kedélyek fokozatos romlásáról is. A Pécsi Figyelő 1892. szeptember 24-én igy siratja a rég mult időket. Másutt visszaemlékezik a pécsi szüret hangulatára.

45 „Veréb Jankó", a Pécsi Figyelő ingyenes mellékletének poétája rímbe szedve állította szembe a régi pécsi szüretet és a filoxérás-vi-