Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1972. (Pécs, 1973)

HELYTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Kardhordó Kálmán: Adatok a „Bóly és Sellye Földes Uradalom" reformkori történetéhez

tani kerületi kasznársági hivatalához kötött készpénzi és természtményî egész fizetésének meghagyásával. Szállás és azon javadalmak nélkül, melyek a helybéli szolgálati lakással összekötve vannak. Amig lakását az uradalom körében tartja, a neki megjáró természtmények a legközelebbi kerületből kiszolgálva lesznek, házhoz szállítva. Uradalom körén kívül helybéli áron megváltva, évfertályonként készpénzbe mm sellyei kerület erdó'pásztor 85 éves korában 57 évi szolgálat után évi 179 ft Vcz-t kapott. A szorgosabb munkák esetén: dézsmáláskor stb. azonban továbbra is igényt tartottak a nyugdíjazott segítségére. A gróf uradalmaiban szokásban volt, hogy az özvegyet megillette férje fizetésének negyede. Ilyen alapon az uradalmi számvevő' özvegye évi 120 pengőforintot (300 váltóforintot) kapott. A kövesdi ispán Özvegye, férje 33 évi szolgálata után évente az alábbiakban részesült: lOOvft készpénz, 18 pm tiszta búza, 8 pm. rozs, 12 pm. csutás kukorica, 1/2 pm. lencse, 1/2 pm bab, 1 db. hízott sertés, ó akó ó fehér bor, ó kocsi sarjú, 150 fej káposzta, 8 öl tűzifa. Uradalmi tisztek esetén a nyugdíj nem volt kevés összeg, különösen; ha figyelembe vesszük, hogy egynapi gyalogrobottal 30 váltókrajcárt lehetett csak keresni. Ha nyugdíjazás eló'tt halt meg az ílletó', s özvegye is fiatal volt még, gyermekei ló. esztendó's koráig, azok számától függően kapott általában 20 Vft-ot gyermekenként évente. Teljes árvaságra jutás esetén szintén 16. életévükig kaptak az árvák juttatást. (A meghalt pincemester árvája pl. 50,~-, a majoros kocsisé 25 Vft.-ot kapott évente.) 1848-ra 49 családnak adott az uradalom „Nyugalmi és özvegyi fizetés"-t. A fentebbieken bepillantottunk kissé egy uradalom belső életébe. Láthattuk egyrészt a görcsös ragaszkodást a jobbágypolitikában a régihez, másrészt a gazdasági élet kátyújából való kiutnak a keresését.