Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1972. (Pécs, 1973)

HELYTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Kardhordó Kálmán: Adatok a „Bóly és Sellye Földes Uradalom" reformkori történetéhez

helyeken. A 30-as évek elején még havonta 2 tiszti gyűlést tartottak: a hó elején, amikor a „rendélések"-et adták ki, s ekkor közölte az uradalmi számtartó az uradalmi pénztár állapotát is, valamint akkor közölték az árszabásokat, a felhasznált robotmennyiséget, a következő' tiszti ülés időpontját. A hónap közepéntartott ülésen inkább a szerződéskötések ismertetése, tárgyalása szerepelt s apróbb utasítások. 1833-tól, kevés kivételtől eltekintve, csak egy tisztiszéki ülés volt havonta, amit Bolyban a hónap elején, Sellyén a hónap közepén tartottak. Az üléseken készült jegyzőkönyvek pontonként rögzítették az ügymenetet. Igy: a résztvevők felsorolása után a számtartó, uradalmi pincemester stb. felszólalását, jelentését, a kerületi ispánok beszámolóját a gazdasági rendelések teljesítéséről, s más jellegű felszólalásokat. A következő hónapra szóló Tiszti Rendelések kerületenként külön jegyzőkönyvbe kerültek. Bár a havonta tartott tisztiszéken a megjelenés szigorúan kőtelező, ennek ellenére is tapasztalható távolmaradás, főként Sellyén. Emiatt a sellyei uradalom tisztjei figyelmeztető levelet kaptak a jószágigazgatótól, mely szerint: „Azon tisztviselők, kik részint előhaladott időkoruk, részint testi romlottságuk miatt a havonként tartandó tiszti székről,hol a M Uraság javára számos tárgyak iránt tanácskozásnak tartania kell, önkéntesen elmaradoztak s igy hivatali kötelességeiket is csak hanyagul teljesítik — folyamodjanak folyó év végéig O méltóságához nyugalmaztatások megnyerhetése végett."

40 Az uradalom alkalmazottai közé bekerülni nem is volt olyan könnyű! Hajdúnak időnként még csak-csak jelentkezhetett, ki értett a mezei munkákhoz, kedve is volt a hajdúsághoz s községének elöljárói is ellátták (|

hiteles ajánló levéllel", de magasabb beosztásba kerülni csak valakinek a helyére lehetett. Olyan esettel is találkozunk, amikor az uradalmi szolgálatba önként jelentkezőt fizetés nélküli gyakornokként alkalmazták, hogy „eként szerzett eszmebéli tehetségeinek Ikifejtése mellett fő viselete és alkalmaztatása által későbbi Szolgálatra magát érdemesnek tehesse." 41 Az alkalmazás feltételeit a gróf egyik levelében a következőkben szabta meg: „Mielőtt a folyamadót valami előfordulható szolgálati megürülésnek esetében tekintetbe vehetjük, szükséges megtudni azt, minő szolgálatra legyen alkalmas, tud-e irni,jól olvasni? minő nyelvekben járatós? minő a polgári viselete? — és mielőtte az állandó szolgálatra fognak ajántatni, hónapos szolgálatra alkalmazandó és tulajdonai megismerendők lesznek." 42 Abban a jelenségben, hogy egyik tisztjének fiát Batthyány a Kesztehelyi Gazdaképző Intézetbe küldte gyakornoknak az uradalom költségére, az a törekvés is megnyilvánult, hogy a leendő gazdatisztek az uradalom neveltjei legyenek, s ennélfogva még odaadóbban szolgálják földesurukat. 43 Alkalmazottjaitól az uradalom megkövetelte a megfelelő gyakorlati,, de elméleti tudást is. Gazdasági szakkönyvek, folyóiratok küldése egyik kerületből a másikba, nem ritka jelenség, s a bennük közöltnek nemcsak tudomásulvétele, hanem azok gyakorlati kipróbálása is feladatként szerepel. Nem megfelelő hozzáértés, gyenge munkavégzés esetén az uradalom felmondott. Pl. a sellyei bognár mesternek, mivel az nem értett eléggé a járom készítéséhez. A sellyei szárazmalmi kocsis is, ha szolgálatát „terhesnek találja, vagy pedig ha azt pontosan nem tel jesiti... .elbocsájtandó. "