Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1972. (Pécs, 1973)
HELYTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Kardhordó Kálmán: Adatok a „Bóly és Sellye Földes Uradalom" reformkori történetéhez
A szőlőgazdálkodással, borászattal, pálinka- és sörfőzéssel, ezek értékesítésével foglalkozott. A szó'ló'kben alkalmazott metszők, bujtok, időszakos csőszök, pálinkafőző, serfőző mestereknek és legényeiknek felfogadása, fizettetése ís hatáskörébe tartozott. A pincehivatal tartotta nyilván az allodiális szőlőkben termett és a dézsmaként beszedett borokat. Intézte a szüret előkészítését, majd ellenőrizte menetét, valamint a szőlő' vagy bordézsmát. Nyilvántartotta mind az uradalmi kocsmákban, mind az akószám „abrincs alatt" eladott vagy vásárolt italokat. Intézte a jobbágyok pálinkaégető kazánjaik után fizetendő díjak beszedését. A pincebeli munkálatok és a szükséges eszközök, szerek készíttetése, bevásárlása természetszerűleg hatáskörébe tartozott. Várnagyi hivatal FŐ intézkedési területe a juhászat és minden ezzel összefüggő terület: az állomány nyilvántartása, gondozása, vétele eladása; a gyapjutermelés és értékesítése, szállítása; a szükséges munkaerő biztosítása. A takarmánytermesztés és a termelt takarmány nyilvántartása, (ideértve a szalmát és polyvát is ) vétele, eladása. A burgonyatermelés, répatermelés is a várnagyi hivatal feladat körébe tartozott. A fentieken kivül az állattartás egyéb területei, a fogatok fenntartása, a sónak, faggyugyertyának, kocsihájnak, fejeskáposztának beszerzése, nyilvántartása, elszámolása még a feladata. Epitő hivatal Bevételi forrása a tégla- és a mészégetés. Kiadási területei: a téglás és minden egyéb mesterembernek a fizetése, akik az uradalom számára valamilyen munkát végeztek; az épitőszerek (deszka, léc, kő, nád stb.) vétele. A malmokra, gazdasági épületekre fordított költségek elszámolását szintén e hivatal intézte. Erdei hivatal Ez irányított minden erdőgazdálkodással kapcsolatos munkát s végezte ezek elszámolását. Igy: a vágásokat, ültetést, gondozást, ölfa és szálfa eladását. Intézte a makkoltatás, gubacsszedés kibérlését; A hasznos és káros vadak elejtését, ezekért járó „ló'vő dij"-ak fizetését. Az erdőpusztitásért, tilos legeltetésért kiszabott M büntető pénz" behajtása is feladatai közé tartozott. Strázsay János igazgatóvá történt kinevezése után megpróbálta az uradalmat jobban összefogni, központosítani, egységesebbé tenni. Ez nélkülözhetetlen volt ahhoz, hogy a gazdasági életet fellendítse. A gazdasági élet megfelelő irányításának alapvető feltétele, hogy az adottságok, lehetőségek alapos ismeretén kivül a lehető legrövidebb időn belül értesüljön a birtok egész területén történtekről és a dolgok várható alakulásáról. E cél érdekében főtiszti utasítás alapján 1833. febr. 1-től minden kerületi tisztviselő minden hónap 15. és utolsó napján köteles volt hivatalos jelentést küldeni Strázsaynak, melyben be kellett számolni:
