Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1972. (Pécs, 1973)

HELYTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Kardhordó Kálmán: Adatok a „Bóly és Sellye Földes Uradalom" reformkori történetéhez

is nem kell elidegeníteni azokat a roboth szolgálattól, mert bizonyos szükségünk lesz arra, hogy fölöslegül szolgáljanak jószerüen, mint mult évben, a nélkül, hogy törvényszerű panaszra vetemedjenek."

34 Az alkalmazottaktól is az uradalom iránti feltétlen hűséget, szolgálatkészséget, pontos munkavégzést kívánta meg. Gazdasági hajdútól ispánig bocsáttatott el alkalmazottat meg nem felelő magatartása esetén. Batthyány 1832-ben actuáriusi hivatal létrehozását rendelte el, melynek munkáját mind a gazdasági, mind a törvénykezési levelezések, okmányok kezelésében, az eló'forduló ügyek gyors intézésében jelölte meg.

35 Az actuárius, aki egyben alügyész, az uradalom ügyvédjével (fiskálisával együtt vezette a jegyzó'könyveket az uriszéken és egyebütt. Köteles volt jelen lenni a tisztiszéki üléseken, az uradalmi regálék kibérlésénél, a különféle termények eladása céljából rendezett közárveréseken, s itt is jegyzőkönyvet kellett vezetnie, ill. vezettetnie az uradalmi írnokok egyikével. Két tisztí írnok állt rendelkezésére, s közös munkavégzés esetén a munkáért járó díj fele az írnokot illette. Kettejükön kívül mindkét uradalomra kiterjedő hatáskörrel rendelkezett még a: számvevő (fő feladatköre: a számadások ellenőrzése, átvizsgálása. O- volt napjaink főkönyvelője); a kasznár (a bólyi kasznári hivatal vezetője, Sellyén kasznári helyettes, kasznársági gondviselő segítette munkájában); a pincemester (a bólyi pincehivatal vezetője); az erdomester (a bólyi erdei hivatal vezetője); a juhászati felügyelő (egyben a bólyi uradalom magyarpeterdi kerületének kasznárja). A két uradalomnak egy földmérője volt Sellye székhellyel. Feladata nemcsak kizárólag földmérői munkák végzése, bár ez a döntő hanem a lecsapolási munkák irányítása, épületek tervezése, térképek készítése is, valamint uj gépek megtekintése más uradalmakban. Mind a bólyi, mind a sellyei uradalom rendelkezett egy-egy tiszttartóval. A jószágigazgató után nekik volt legtöbb beleszólásuk q gazdasági elét irányításába uradalmukon belül. A bólyi és a sellyi közül ez utóbbi volt a függetlenebb, önállóbb, lévén a székhelytől távolabb. Feladatuk volt minden munka, mely a gazdaság valamennyi ágát illette: az elrendelés, a munka menetének figyelemmel kisérése, gyors elvégzése, a „tiszti cancelláriában a szükséges jó rend 1 fenntartása, a számadási kimutatásoknak, könyveknek pontos vezetése, ill. vezettetése." (Magas tisztség volt, Hölczl József 31 évi szolgálat utái nyerte el a sellyei tiszttartóságot 1839-ben.) Ugyancsak egy-egy számtartó állt uradalmaként az egyes hivatalok (kasznári, pince, várnagyi, építményi, erdei hivatal) számvitelének, pénzkezelésének élén. (Ma leginkább könyvelőnek, pénztárosnak nevezhetnénk.) A Sellyéinek az uradalomhoz tartózó kerületek számadását is ellenőriznie kellett. Igen terhes teendőjük volt, különösen a Sellyéinek a vendégtartás. 36 Mint fentebb már emiitettem, mindkét uradalom több, területi egységen alapuló kerületre oszlott. Egy-egy kerület élén az ispán vagy másnéven „kerületi kasznár" állt. (A két különböző elnevezés nem tartalmi különbséget, inkább bizonyos rangot jelentett. Az utóbbi titulus illette meg a magyarpeterdi kerület