Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1972. (Pécs, 1973)

HELYTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Kardhordó Kálmán: Adatok a „Bóly és Sellye Földes Uradalom" reformkori történetéhez

A Bólyi és a Sellyei Uradalom földterületének megoszlása: 4 Kerület Összterület Úrbéri Allodiális Telek hold Bólyi 261 2/8 Gyulai 1574/8 M. peterdi 201 Kövesdi 184 6/8 61352 46 922 3/8 14429 5/8 804 4/8 Sellyei 25 833 16 349 6/8 9484 2/8 216 5/8 Ocsárdi 72315/8 2 378 4 853 5/8 772/8 Tapolcai 31761/8 2 642 1 /8 534 57 6/8 Jánosi 6 590 3228 3/8 3 361 5/8 51 2/8 Hatvani 2 670 6/8 1204 1466 6/8 284/8 45 5014/8 25 802 2/8 196992/8 431 3/8 Összesen 1068534/8 72 724 5/8 34128 7/8 1235 7/8 A ma{orosági 341287/8 holdból szántóföld: 53847/8 hold rét: 25457/8 hold szőlő: 89 hold privát erdő: 23 623 1/8 hold elkülönözött legelő: 2486 hold 341287/8 hold Bevezetőmben utaltam a két uradalom szoros kapcsolatára. Ez az egyséa kitűnik a tilos és szabad vadászterület 1818. jun. 27-én kelt kimutatásból is.

5 a fele arány csak összesítés esetén áll fenn, egyébként nem. A bólyi uradalomban tilos: 372987/8 hold, szabad: 24053 1/8 hold A sellyei uradalomban tilos: 106672/8 hold, szabad: 23 913 hold Összesen: 47 9661/8 47 9661/8 (Az ossz baranyai birtok: 95 932 2/8 holdból állt.) II. Az uradalmak népessége, a jobbágyok telki állománya A bólyi uradalom népessége nemzetiségi szempontból nem volt egységes. A községek lakosságának nagyobb részét német telepesek adták. Még 1817-ben is lett volna lehetőség telepítésre, az ajánlás azonban visszautasításra talált: „Az uradalomnak würtenbergi és bádeni kivándorló népre semmi szüksége sincsen." 6 Német, magyar, horvát (sokác), rác községek voltak tisztán vagy keverten.