Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1972. (Pécs, 1973)

HELYTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Baranyai Aurél: Baranya megye gyógyszerészeti emlékeiből

Nendtvich Vilmos ekkor uj gyógyszertári jogosítványért folyamodik a városi tanácshoz, a budai városrészben. Meg is szavazzák, hiszen élénken él még minden tanácsnok emlékezetében Nendtvich Tamás életmüve, s Vilmos fiának közéleti szereplése (képviselő' a városi tanácsban). 1862. év a jogosítvány odaítélésének dátuma, de az effektív patika-nyitás csak két évvel később történhetik meg, késhegyig menó' harc után. Kuncz kolléga ugyanis panaszos folyamodványban tiltakozott a létesítendő' gyógyszertár ellen, amihez késó'bb Sipó'cz gyógyszerész is csatlakozott, só't az ellenakciót egy városi kültanácsnok is támogatta. A kettó's panaszlevél nemcsak a tanácsot támadja, de Nendtvíchet is személyében s többnyire rágalmazón. A Helytartótanács Kunczéknak ad igazat s ezért a város most már egyenest a királyhoz fellebbez. A legfelsó'bb hely pedig bekérvén a Városi Tanács véleményét, a közel két éves villongást lezárja egy hivatalos rendelettel, melyet az 1864. évi November 25-i városi tanácsülésen publikáltak: 11 Nm. mk. Helyt. Tanács f. év nov. 18-án 93956. sz. a. tudatja, hogy f. e. Mindszent hó 27-én 18 682. sz. a. kelt kegyelmes királyi udvari rendelvény szerint, O Császári és Apostoli Királyi Felságe f. e.-i Oct. hó 14én kelt legfelsó'bb elhatározásával Kuncz Nándor pécsi gyógyszerész felségfolyamodványának, melyben az az itt megnyitandó gyógyszertárnak Nendtvich Vilmosra tett átruházása ellen panszt emelvén, egyszersmind ugyané gyógyszertárnak a budai külváros Ágoston terén leendó' elhelyezését kérelmezte — hely nem adatott, meghagyván, hogy erró'l az illetó'k értesittetvén, irományaik kézbesittessenek, végre, hogy a kérdéses gyógyszertár megynyitása alkalmával tel lyesitendó' hivatalos vizsgálat feló'li jegyzó'könyv fel ter jesztessék.

11 Nendtvich Vilmos tehát Pécs negyedik gyógyszertárát a Felsó'malom utca sarkán, "ahol a budai külváros utczái összve sugárzónak", Kaiser Antal házában, a "Magy Koroná"-hoz címezve, 1864. november végén mégiscsak megnyitotta. 1870-ben azonban már meg is vált tó'le, hogy családjával Eszékre költözzék. Az "Ecke Hauptplatz — Breite-Gasse-n" patikát vásárolt s ott élt 1893. december 22.-éig. Ekkor halt meg hosszú és súlyos betegség után s a felsó-városi evangélikus temetó'ben pihen. A "Magyar Korona" gyógyszertár uj tulajdonosa, Kovács Mihály- 1888-ig vezeti a sokat hányatott hajót, mikor ismét gazdát csrél a Budala-városi patika. Ifjú Erreth János, az utód, felvirágoztatja az intézményt s az Errethpatika a századfordulón már nagy népszerűségnek örvend. Az Irgalmasrend Gránátalma gyógyszertára engedélyezése és alapítása 1796. dec. Y. "Örök időkre adta II. Ferencz Apostoli Király 12 944/1796. szám alatt." Krautsack János György timármester hatalmas adományával, Vieser kanonok pedig az Egyház képviseletében állanak az uj Rendház és Kórház bölcsőjénél. A gyógyszertárat illetően annyi szerepel mindössze a Rendház akkori feljegyzéseiben, hogy "Es hat eine sehr nette Apotheke." 1859-ben ujabb hatalmas összegű adomány (Szentmiklóssy János, Pécsről elszármazott bőrgyáros 66 ezer forintja) tette lehetővé a kórház kibővítését és a gyógyszertár modernizálását. Az Irgalmasok gyógyszertárának vezetői közül csak Vass Elízeus ne-