Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1972. (Pécs, 1973)

HELYTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Baranyai Aurél: Baranya megye gyógyszerészeti emlékeiből

Arról az ó'si időtől kezdve, amikor még a villámokozta tüz, a forrás, az esd és a tenger adták az ember legelső gyógyító erőit, egy időrengeteg korhadt el Ma, a kombinált medicinák világában, amikor a szivárványszínű tabletta, időzített bombaként kettős köpennyel takarja a csak órák múlva ható belső magot, hökkenten állunk meg egy pillanatra a rohanásban: Az előtt igy volt? A gyógyszer tudat alatti fogalma mindig létezett, mióta anyák keze hűsítőén simul a lázas gyermek homlokára, csak szigorú nevet nem adtak még neki. Homérosztól halljuk első ízben az egyiptomi Ph-ar-maki-ból származó pharmakon szót. Aztán megindul a gyógyszerek irott históriája s ha a gyógyító anyagból többféle gyűlik a polcra, meg is születik az első patika,

v A patikába pedig hamarosan gyógyszerész is kerül, egyenlőre a diagnosztizáló „orvos" személyében, hiszen a szakosodás nagysokára indul csak meg, mikor az orvos famulust kénytelen maga mellé venni, hogy munkaterhein valamit könnyítsen. A 16. században választják el a gyógyszerészetet a fűszeresek társaságától (Anglia) s ettől kezdve beszélhetünk voltaképpen a gyógyszerészet hajnaláról. Magyarország? Itt a törökvilág van s ami azelőtt létezett, jóformán meg is semmisült. Nem mintha olyan sok és értékes emlékünk lehetne, hiszen ismerjük hazánk korábbi hányattatásait. Baranyában sem külömb a helyzet, mint az ország egyéb részein s nem sok a feljegyezni való. 900 éves a pécsváradi bencés kolostorról készült egykori fel jegyzés, mely a Rend kórházának gyógyszertáráról tanúskodik. A'hasonló jellegű "intézeti" gyógyszertárak mellett csak gazdagabb földesurainknak volt komolyabban felszerelt házi patikája, melyben később verzátus gyógyszerész is működött. Erre szeretnénk pédát is említeni. Az úgynevezett nyilvános "polgári" gyógyszertárak korszakát a szabad királyi városok nyitják meg. 1720-ban Összesen 16 gyógyszertár működik a magyar városok területén. Ez a szám a 18. század végén 80-ra emelkedik, Ekkor már Budán van az egyetem s itt vizsgáztatják a gyógyszerészeket, az orvosi fakultáson. A 19. század uj periódust jelent a magyar gyógyszerészet történetében. Valósággal uj élet kezdődik a patikákban. A század első évében Baranya vármegyének négy gyógyszertára van: három Pécsett s egy Mohácson. A pécsi "Szerecseny" 1697-ben, az 'Arany Sas" 1788-ban, a "Gránátalma" 1795-ben létesült. Dr. Salamon Béla a "Szerecsen"-patika története cimü munkájában korábbi gyógyszertári adatokat is említ. Igy Petrus apothecariust, Magister Zerechent, Szabó Jakab két patikáját (?), az 1505-ben működött második gyógyszertárat, mely a török megszállás idején 1543-ban szűnt, illetve semmisült meg. Dr. Salamon nem említi azonban a szerzetesrendi kórházak patikáit. Igy például a pécsváradi bencés kolostor ill. rendház kórházának gyógyszertáráról sem szól, Melyről a korabeli okmányok megemlékeznek és amely a legrégibb magyarországi gyógyszertár — emlékünk is egyben. A pécsváradi rendház 11. századbeli patikájából nemcsak a rend kórházában ápolt betegeket látták el gyógyszerrel, hanem más rászorulókat is.