Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1972. (Pécs, 1973)

HELYTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Bezerédy Győző: Baranya megye községeinek feudális-kori pecsétéi

ettől már nem lehetett eltérni. A körirat nyelve kizárólag magyar, ezt rendelet is szabályozza. 17 Az adminisztráció szempontjából teljesen lényegtelenné vált a pecsétnyomó készítésének az ideje is. Addig használták, amíg érvényben volt, s az urán megsemmisítették, vagy a rendeletek szellemében ujjat készíttettek. Ezeken nem található már az évszám. Kivéve 1903-ban és 1920-ban készült fém pecsétnyomókat, melyeken az évszámot egységesen feltüntették. A feudalizmus idején a falu közigazgatásának a vezetői a biró és az esküdtek, kevés kivételtől eltekintve nem tudtak írni, nevüket ezért nem tudták iraton aláírni, csak a kezük vonásával jelezték, illetve nevüknek a nótárius, vagy jegyző által történő oda írásával igazolták a hitelességet. Ezért volt ekkor a pecsétnek döntő szerepe. A feudalizmus megszűnésével mindezek már feleslegessé váltak, mégis felfel tűnik a gumipecséteken is a pecsétkép. Ilyen pecsétnyomója maradt meg Lánycsóknak is. A körirata: BARANYA MEGYE MOHÁCSI JÁRÁS LÁNYCSOKI KÖRJEGYZŐ. Pecsétképe: szárán egymáson átvetett búzakalász, közte szőlőfürt. A régi feudáliskori pecsétből a szőlőfürt maradt meg, mint a falu egyik legjellegzetesebb terménye. Mérete: 41x31 mm-es fektetett elipszis. A községi körjegyzőségek után alakutak meg, tehát a pecsét elkészülésének is ez lehetett az ideje. Olasz gumipecsétje 38x33 mm-es állított elipszis. Körirata: BARANYA MEGYE. OLASZ KÖZSÉG. Pecsétképében ekevas, csoroszlya és átkötött kéve található. A régi viasz pecsétnyomón e háromból a csoroszlya kivételével a kettő megtalálható. A leghagyományosabb Mogyoród község pecsétje. Mérete 35x30 mm-es állított ilipszis. Körirata: BARANYA MEGYE MOGYORÓD KÖZSÉG. A pecsétképe teljesen megegyezik a régivel: ekevas és csoroszlya. Ezek a példák a nevezett falvak hagyomány-tiszte letét, a feudáliskor maradványainak továbbélését bizonyítják. Az egyi legérdekesebb Mecsekalja község pecsétje. Tudvalevő az, hogy Mecsekalja 1930-ban alakult 4 község összevonásávól. Ezek: Magyarürög, Mecsekszentkut, Patacs, és Rácváros voltak. Az 1930-ban elkészült gumipecséten az ujonan alakult falu mellett a régi jellegzetességeket is fel kívánták tüntetni a falu régi pecsétjeiből ezért egy egyesítettet készítettek. Alapul elsősorban Magyarürög (eke, két kalász) és Patacs (eke, szőlőfürt — 172x) pecsétjeit vették. Mérete: 36-mm-es átmérőjű kör. Körirata: MECSEKALJA KÖZSÉG. BARANYA VÁRMEGYE. Pecsétképében álló csücsköstaipu cimerpajzs látható sürü viszintes vonalkázással, benne alul fektetett ekeves, fölötte a két szélén l-l búzakalász, belül indás leveles szőlőfürt. Mecskalja községnek ugyanebben az időben használatban volt egy másik, csak szöveges pecsétje is. Természetes az, hogy a közigazgatás későbbi időben már csak olyan pecséteket használ, melynek képében az állam hivatalos címere szerepel. Mégis azonban, a nyomókon fel-feltünik a régi jel. A kölkedí Református Egyházközség hivatalos pecsétjén továbbra is megmaradt ugyanaz a pecsétkép ami a feudalizmus idején a falu nyomójába volt bevésve: az egymás alatt uszó, egymásnak szembeforduló két hal. Ma is ezt használják.