Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1972. (Pécs, 1973)

HELYTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Bezerédy Győző: Baranya megye községeinek feudális-kori pecsétéi

nem fordulhat elő. Nehezen képzelhető az el, hogy a vésetet ugyanaz a mester késztette. Kizárja ezt a kettő közt lévő nagy technikai különbség. Egészen más jellegű pecsétje volt Csuzának. Az állatábrázolás itt másodrangú szerepet tölt be. A pecsét igen gyenge kivitelű alkotás, sem a madárról, sem a csőrében levő növényről nem lehet megállapítani annak fajtáját, a betűk igen primitívek, a körirat-szalag belső köre teljesen szabálytalan, tojásformáju elrontott kör. Mérete 24 mm-es (belül szabálytalan) szalagban található: SIGILUM PAG! CSÚZA 1772. A betűk mérete is változó. Az első i betű 1,2 mm-es nagyságú, az évszám 2-e viszont 4 mm. A többi e kettő között váltakozik. A betűk S IG IL- ig aránylag egyformák és szép veretüek. Ugy tűnik mintha az első 5 betűt más mester készítette volna, vagy mintha ezen az 5 betűn mutatta volna be valaki a vésés folyamatát. A többi ugyanis teljesen eltérő technikájú, igen primitiv véset. A pecsétképben ekevas látható, mellette hosszunyaku, hoszszucsőrü és hosszúlábú madár a földön, melyet csak egy rövid vonal jelez. Csőrében növényt tart, mely a répához hasonlít. Érdekes megállapítani azt is, hogy a községi bírónak 1791-ben külön pecsétje is volt. Ez nem volt ritka akkoriban, különösen akkor, ha a biró együttel céhmester is volt. itt a pecsétképben a csizmadia mesterség szerszámai látszanak, a biró nevének kezdőbetűivel. A pecsét mellett ott az aláírás: Badó János biró. A pecsétképben BJ olvasható. Máriakéménd év nélküli, de már 1772. évben használt pecsétjén vágtató lovas látható. A ló ebben az esetben mint hátasló szerepel, és nem mint mezőgazdasági munka igásáilata. Igy van ez Oroszló pecsétjében is. (Beszélő pecsét) Ez a XVIII. szaázadban készült (179 l-es iraton található) igen finom kidolgozású rutinos képzett mester alakotása. Érdekes a témája és a formája is.A pecsét ovális, mérete 22x24 mm-es, állított elipszis. A szélén pontozott. Körirata 3 mm-es szalagban található: SIGIL DER GEMEIND OROSZLO. A pecsétmező alsó részén rövid egyenes jelzi a földet, melyből két megastörzsü, fenn szétágazó, lombos fa nŐI ki, mely között ágaskodó paripa látható. A ló anatómiaílag tökéletes, a fatörzs és az ágak, valamint a levelek kidolgozása művészi. Miniatűr remekmű! A pecsét nyelvezete német, a telepítések után készült. (Ezt használták még 1850^ben is.) Oroszló művészi kivitelű pecsétje mellett szinte primitívnek tűnik Hegyhátmarócé, mely már 1775-ben is használatban volt. Az ábrázolt állat anatómiaílag igen gyenge, a pecsétkép rendkívül zsúfolt. Ugy tűnik, minden jellemzőt — és kevésbé jellemzőt is — fel kívántak rajta tüntetni. Csak a körírat és az évszám maradt le róla. A két legfontosabb. A pecsét 20 mm-es átmérőjű, szélén pontozott kör. A képmező két szélén szárával egymást érintő két pálmaág van. Somogyhatvan 1771. évi pecsétjén két ökör látható, amint hatalmas vasboronát húznak. Eddig az az egyetlen olyan állatábrázolás, ahol az állat mint igásállat szerepei. Sósvertike 1726. évi pecsétjén az eke eló'tt a szántóföldön kutya látható. A XVIII. század végéről eredhet Mátty 1815-ös keltezésű iraton található pecsétje, mely ígen sok egyéni, sehol másutt nem található jellegzetessé-