Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1972. (Pécs, 1973)

HELYTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Bezerédy Győző: Baranya megye községeinek feudális-kori pecsétéi

az eredeti (talán az első) lehet az útleírással éppen egykorú is. A két kép összevetése is ezt igazolja. Az összevetés érdekében vizsgáljuk meg Dunaszekcső falu (mezőváros) pecsétjét. A pecsét köralaku, átmérője 27 mm. Körirata: SIGILLUM. OPI+DI. SZEKCSU. 17+10. Rajzolata: A belső kör jobb oldalán magas domb, azon fallal körülvett erődítés, elől karcsú, magas toronnyal, melynek sisakján félhold. A kör alakú fal két oldalán bástya, csúcsos tetővel, a toronyból hosszú lépcső vezet le az alsó, fallal körülvett várba. A falon belül különböző épületek jelzése látható, jobbról kiugró kapu, kis falszakasszal (ez lenne a vitatott török irás). Balról ismét egy donb, rajta épület, tetején kereszttel. Az égen fenn csillag és félhold. Az első fal palánkfai, a vésetbol erre határozottan lehet következtetem. (Ottendorf is a palánkanak említi) Ezek szerint az Ottendorf által említett palánk, a dombtetőn levő erősség, a másik dombon levő' kolostor (Ottendorfnál rom) megtalálható a pecséten is, amit az általa közölt rajz is alátámaszt. A két rajz egyes részei meglepően megegyzenek, sot a véletlen folytán mindkét rajz szinte teljesen azonos nézőpontból készült. A kérdés az, hogy miért került az 1710-es nyomóra a félhold. Mivel feltehetően egyszerű másolásról van szó, a vésetet készítő mester nem gondolt a félhold török eredetére, vagy nem tulajdonított neki jelentőséget. Különben is a félhold más község, igy Harkány 1777-ben készült pecsétjén is előfordul. A községi pecséteknél gyakran előfordul az emberábrázolás is. Ez többféle lehet : 1. A falu neve, valamilyen személyhez kötött. Ilyenkor gyakran ábrázolják a névadóját. Ilyen pecsétje van Szentlásziónak (Püspökszentlászló). Ez beszélő pecsét is egyúttal. 2. Igen gyakori az egyházi vonatkozású elnevezés is: Sz Erzsébet, Mária, valamilyen szent, vagy éppen mindszentek. Szintén beszélő' pecsétről van szó akkor, ha a falu nevében szereplő szentek a pecséten is megtalálhatók. 3. Előfordul az is, hogy nem meghatározott személy kerül a nyomóra, hanem jelképes figura. Pl. heraldikai vadember— Komló esetében, vagy Helesfánál jelképes asszonyfugurák. 4. Gyakran a faluban élő nemzetiség egy jellegzetes figurája kerül a vésetre. Ilyenkor ezt nemzeti viseletbe öltöztetik, kihangsúlyozva ezzel nemzetiségi voltát, vagy éppen csak azért, mert ez volt a faluban az öltözet és ez más mint esetleg a szomszéd (magyar) falu viselete. 1. A személyhez kötött fa lu-el nevezés rendszerint valamelyik királyukkal kapcsolatos. Ilyen fordul elo Lászlókirály, Püspökszentlászló, elnevezésében. Pecsétjén a lovon vágtató királyt ábrázolták. Maga a pecsét primitívsége ellenére is figyelemreméltó. Körirata nincs, a szöveg vîszintesen, két sorban került rá a nyomóra, mégpedig folyóirással. (Kemsének van ilyen pecsétje) Szövege: Sz: Laszlo Helység. Pecsétképe: alul rovátkáivá jelzi a földet, mely erősen domborodik, rajta kivont karddal vágtató lovas, előtte félhold, mögötte csillag. A mérete 26 mm-es átméró'jü, sima szélű kör. Szentlászlóhoz hasonlóan valamelyik szentté avatott királyunkat (István vagy László) örökítették meg pecsétjükben (és nevükben) a Szabadkirályi-