Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1972. (Pécs, 1973)

HELYTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Bezerédy Győző: Baranya megye községeinek feudális-kori pecsétéi

Főleg a betűk vallanak begykorlott kézre. A pecsétképen viszont az látszik, hogy egy 50-60 évvel ezelőtti vésetről másolták azt, vagy annak alapján készült. Ilyen pecsétet már falusi kovácsmester nem tudott elkészíteni. Lehet, hogy városi, esetleg pécsi mesternél, vésnöknél rendelték azt meg. Mérete 25 mm-es átmérőjű kör. Körirata SZASZI HELYSÉG PETSETYE 1823 A pecsétkép alsó kb. 1/6-od részében kidomborodó, szabálytalan rész jelzi a földet, felette mintegy a földön állva csoroszlya, 7 szál középütt átkötött gabona-kai ász és eke vasa látszik. Zsîbrik pecsétje talán ugyanannak a mesternek a munkája, mint Szászváré. A jó technikai kivitelezés azonban itt sokkal egyénibb, sokkal jellegzetesebb az előzőknél. A betűk vésete rutinos szakemberre vall. A pecsétkép megtervezése és kivitelezése sokkal fantáziadúsabb, mint a 8 évvel korább Szászváré. Mérete 26 mm-es átmérőjű kör, melynek szegélye enyhén, alig észrevehetően pontozott. Három mm-es szalagban van a körirat: B. V. Z1BRIK. HELYSÉG PETSETJE:1840 Különösen érdekes ebben a köriratban a B.V. rövidítés, ami feltehetően Baranya vármegyét jelent. Zsîbrik köztudomásúlag Baranya megyének Tolna megyében átnyúló félszigetszerü nyúlványán volt. Annyira be volt ékelődve Tolna megye területébe, hogy Baranyához való tartozásukat állandóan ki kellet hangsúlyozniuk. Igy kerülhetett bele — egyedi módon — pecsétnyomójukba a Baranya megye jelzése. A pecsétkép alsó negyedében viszintesen rovátkáit mező jelzi a szántóföldet, mely mögött baloldalt kettős domb emelkedik. A domb teraszos tetején (az alacsonyabb dombon) karózott ló'ldtőke látható, amelyen 3 fürt szó'IŐ van. A pecsétkép közepén átkötött dus gabonakéve látható, melynek alsó részét sarló fogja át. A kéve azonban nem buza, talán zab. Mellette csoroszlya és egészen a két mező szélén valamilyen soklevelü növény található, (talán dohány) A véset megmunkálása aprólékos, finom. Realista. Sokkal nehezebb eligazodni az évjelölés nélküli pecsétek hatalmas tömegében. Még a pecsétes irat dátuma sem jelent sok támpontot az eligazodásban. Ezzel mindössze csak annyit lehet megállapítani, az a pecsétet mikor használták már. Ez azonban a legnagyobb hibára adhat okot. Voltak ugyanis olyan falvak, amelyek több mint 100 éven keresztül azonos pecsétet használtak. Ha a kérdéses irat például 1840-ben keltezésű, a pecsétnyomó lehet még 1720-as eredetű, de talán még régebbi is. Sajnos ezt az iratokon keresztül nyomon követni nem mindig lehet, Főleg az első időből nem, amikorról nem maradtak fenn nagyszámú megyei íratok és községeik egyáltalán nem (a megyei iratokban csak elvétve található községi vonatkozású ebből az időből). Tájékozódni az azonos tipusuakban lehet, főleg, akkor ha van évszámmal megjelölt megfelelője is. Az azonos stílusjegy, azonos betűtípusok, egyformán vésett szerszámok, növények, egyező előfordulása adhat támpontot. Már emiitettük azt. hogy a barokk, a klasszicizmus, de még a realizmus jegyei is kimutathatók egyes pecséteken. Sokat mondhatnak a jelek is. Pl. a szántóföld jelzése másképp történt az 1720-as, 1730-70-es években, a századvégén is. A német nyelvű szövegek megjelenése csak a telepítések következménye lehet. A pecsétek zöme év nélküli. A felsorolásban a zárójelben lévő évszám a pecséttel ellátott irat keltezését jelenti. A következő falvakról van szó: Ráckozár (1791), Kátoly (1798), Besence ( 1774), Vásárosszentgál (1775), Féked