Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1972. (Pécs, 1973)

HELYTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Bezerédy Győző: Baranya megye községeinek feudális-kori pecsétéi

szokásoktól eltéró' rajzolat is: az egész mezőt kitől tó' búzatábla, fölötte a félhold. Ugyanígy eltérést találhatunk Hosszúhetény második pecsétjében is. (Azelsó' 172x-es évekbó'l való.) A véset technikája igen perimitiv, a betűk váltakozó nagyságúak, ugy tűnik, mindegyik akkora lett, amekkorára sikerült. Mérete: 20 mm. átméró'jü kör. Körirata: HOSZUHETENYANN01775REN. A teljes szöveget összefüggően vésték be, az egyes szavak között sem helyet nem hagytak ki, sem pontot nem tettek. Pecsétképe: ekevasa és szőlőfürt. Pogány nyomója körirat nélküli. A pecsétképbe kerültek csak a betűk. Sok ilyan pecsét volt a megyében, csakhogy azokon még évszám sincs. Pogány kivétel jól olvasható az évszáma: 1779. Ez egyúttal támpontul szolgálhat a többi ilyen jellegű pecsét azonosításánál. Körülbelül ettől számitható a szöveg nélküli pecsétek megjelenése. Ezt látszik igazolni az iratok dátumozása is. A pecsét mérete 21x23 mm-es kissé nyújtott elipszis, széle alig észrevehetően pontozott. Pecsétképének alsó mintegy 1/5-öd részét viszintes vonal vágja el, alatta van az évszám: 1779, a vonal felett egymáson szárával átvetett nyövények, melyek közül csak a jobboldali kalászos, a baloldali sásszerü. Fölötte eke, a baloldalán FIO, az ekevas hegye felett S és a jobboldalán P betűk látszanak. Ezt támasztja alá Magyarbóly 1772. évi pecsétje is, melynek betűjele FML (Magyarbóly 3 év múlva ujabb pecsétet készíttet, melyen már teljes szöveg található. Az említettekhez hasonló pecsétje van a következő falvaknak: Szászvár (1771), Szatina (1773), Nagytótfalu (1771), Patacs (1774), Bicsérd (1777), Barátúr (1771), Ráckozár ( 1776), Vokány (1770),és Magyarbóly (1772 azelső). Az 1780-as években, illetve a századforduló idején a pecsétek már lényegesen változatosabbak. Sokkal nagyobb a véseteket készítő mesterek technikai felkészültsége, műveltsége. Ez még az azonos témájuakon is látszik. A köveH kező községekről van szó: Zengővárkony (1781), Püspökbogád (1781), Kaposszekcső (1781), Németszék (1782), Kisdobolya (1784?), Bodolya (1784), Baksa (1785), Diósviszló (1785), Büdösfa (Rózsafa, 1801), Bodolya (Nagybodolya, 1808), Baranyahidvég (1808), Sarok (1810), Kákics (1805 a második), Meződ (1811), és Mecskszakáll (1816). Itt is találhatók, mint a 70-es években az azonos kézre valló vésetek. Feltehetően ugyanaz a mester véste 1781-ben Püspökbogád és Németszék, valamint Hidor, Bánfa, Sumony, Magyarbóly, Cinderibogád pecsétjeit. Időközben mindössze 10 év van e pecsétek elkészülése között. Az eltérések lényegtelenek, mégis a vésetek technikájában Püpökbogád és Németszék nyomója primitívebbnek látszik a korábbiaknál. Az egyik szám is fordítva került bevésésre, a három búzakalász is gyengébben sikerült. Vagy a mester keze nehezedett el, vagy egyszerű másolás történt. Püspökbogád pecsétjének mérete 23-mm-es átméró'jü kör, Körirata: + PISPEK + BOKÁD + 1781 (A 7-es fordított). A belső kör 12 mm-es sugarú. A pecsétkép ekevasa 3 búzakalász, szárán elipszis formájú átkötéssel, csoroszlya. A három jel alatt 5 kis pont. (Püspökbogádnak ez a második pecsétje, később uj készült, év nélkül.)