Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1972. (Pécs, 1973)

HELYTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Bezerédy Győző: Baranya megye községeinek feudális-kori pecsétéi

lás súlyos következményeit a lakosság kezdi kiheverni, a falvakban ismét megszervezik a közigazgatást, a falusi biró és az esküdtek szerepe jelentó'sen megnövekedik. Természetesen ez nemcsak a jobbágynak, hanem a földesúrnak is érdeke, hisz a falusi elöljáróság békés körülmények között a földesúr támaszának számított, só't talán elsősorban az volt, hisz az elsó' idó'ben annak ellenére, hogy a biró mentesítve volt a földesúri szolgáltatás alól, mégis szinte erőszakolni kellett ezt a tisztséget. Meglehet az is, hogy a jobbágyok szemében nem volt népszerű a biró tisztsége és a földesúr helyi megszemélyesitó'jét látták benne. IdóVel azonban számos fontos, a jobbágyok érdekeit szemeló'tt tartó feladatot is el kellett látnia, ezért helyzete és tekintélye jelentó'sen megszilárdulr. Eló'ször csak a községi számadásokat kellett pecsétjével ellátnia, később minden számla és igazolás a biró feladatává vált. Igy eró'södött meg helyzete. Az 1720-as években a pecséteknek egyre nagyobb lesz a szerepe. Igen sok falu készítteti el ekkor nyomóját. Megjelenésük a telepítések során egyre gyakoribbá válik. A telepesek a régi pecsét magyar, illetve latin köriratát nem értik, esetleg a pecsétképben is a falu jellegének megváltozásával párhuzamosan változtatásokat kívánnak eszközölni. Amennyiben a faluban magyarok is maradnadnak, mindkét menzetiség elkészíti saját nyomóját is. (Magyarszék, Németszék, Magyarhidas, Némethidas, Németkozár, Ráckozár, stb.) Igy sokszor különleges esetek is ló'fordulnak. Hidasnak összesen három pecsétje ismeretes. Az egyiken 1728-as dátum olvasható, a másikon 1737. Könnyű kitaláni, hogy miért változtak a pecsétek. Idó'közben lezajlott a telepítés és ki kellett hangsúlyozni azt, hogy a pecsétet németek, vagy a magyarok használják. Az 1737. évin szerepel is a köriratban: SIGIL. PAGI. MAGYAR. HIDAS. 1737. Mivel azonban Némethidas ismert pecsétje 1972-es keltezésű, feltétlen volt korábbi is, hiszen ha a magyarok feltüntették nemzetiségi hovatartozásukat, ezt a németeknek is meg kellett tenni. A magyar nem használhatták, csak a sajátjukat. Az érdekes az, hogy az 1792. évi pecsét egy 1804-es keltezésű iraton található, melyre ráütötték a másik hidasi pecsétet is, csakhogy nem az 1737. évit, hanem az 1728-ast, melyen nem szerepel a magyar" név. Ezt a pecsétet viszont ekkor a rácok használták. A pecsét mellett ott az aláírás: Richter zu Ratz Hidas. Egy másik, szintén német nyelvű 1803-as keltezésű iraton ismét az 1728as pecsét szerepel ezzel a megjelöléssel: ZWEI Hidas. Ezekben az években Hidasnak német bírója volt, az esküdtek vegyesen magyarok, németek és rácok. Amikor a magyarok ügyében törötént valamilyen intézkedés a biró mellett magyar esküdtek írták alá az iratot és a Magyar Hidas feliratú pecsétet használták, a németekkel kapcsolatos ügyiratot a biró és a német esküdtek írták alá és a Deuts Hidas pecséttel látták azt el, ha rácokról volt szó, a régi 1728-as pecsétet ütötték az iratra, a bíró és a rác esküdtek aláírása mellé. A rácoknak ugyanis nem volt saját pecsétjük. Ha két vagy három nemzetiség ügyében történt intézkedés, a nemzetiség megjelölés nélküli 1728. évi pecsétnyomőt használták. Igen gyakran meghagyják a pecsétet és csak a köriratot fordítják le németre. Erre legjellemzó'bb Babarc példája. A körirat német, a pecsétképen kurucos ruhába öltöztetett magyar látható. Több mint 100 évig használták igy, senki sem ütközött meg ezen. Esetenként meglepó' dolgok kerülnek felszínre. Igy történt ez Old község pecsétjének vizsgálatakor. 5 Meglepó' az, hogy Old olyan pecsétet használt,