Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1972. (Pécs, 1973)

HELYTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Taksonyi József: Adatok Baranya megye és Pécs XVI-XVII. sz. történetéhez A „PÉCSI MEMORIALE"

Taksonyi József: Pécs Egyházzenei Művelődése a 18. sz-ban. 1935. Vatikáni Levéltár. Processi Consist. Vol. 26. fol. 540 - 548. Későbbi idézésnél: Vat. Lvt. Proc. Cons. 4 Ortvay Tivadar: Magyarország Egyházi Földleírása. I. 216-282. Ipolyi Arnold: Veresmarti Mihály Élete és Munkái. Bpest. 1875. Kónyi Mária: A bátai apátság és Krisztus Vére ereklye. Pécs. 1940. 7 Galambos Ferenc: A Pécsi Jezsuiták működése 1687-1738. 1942. g Galla Ferenc: A Pázmáneum alapítása és a Szentszék. 1935. Vat. Lvt. Proc. Cons. Vol. 26. fol. 480-492. 10 Galambos Ferenc: id. m. 23. o. 11 Vat. Lvt. Proc. Cons. Vol. 70. fol. 942 - 950. - Dávid Pál, Draskovich György, Gubasóczy, püspökhöz v. ö. még Koller, Josephus: História Eppatus Qu. Eccl. Tom. IV-V. ^ Káldy-Nagy Gyula: Harács-szedŐk és Ráják. Bpest. 1970. Holub József: Ete várostörténete. Klny. a Tört. Statisztikai Közlemények. 1958. 3-4. sz.-ból. 14 Szigetvári Emlékkönyv. Szerkesztette Ruzsás Lajos. Bpest. 1966. ^ ' Kiss István: Simontornya Krónikája. 1938. 86-89. o. Karácsonyi János: Sz. Ferenc Rendjének Tört. Magyarországon. Bpest. 1924. és Balázsovits, Odoricus: Brevis História CO.S. Francisi Ref. Prov. S. Mariae in Hungária. Pozsony. 1869. 17 Péterfy, Carolus: Sacra Concilia Ecclae.R. c. Posonii. 1741. Draskovich Gy. pécsi püspök a tridenti zsinaton drámai beszédében mondotta: "clerum denique ipsum, una cum orthodoxa religione fere extinctum". I.m. II. p. 412. 18 ^ Juhász Kálmán : A licenciatusi intézmény Magyarországon. Bp. 1921, Galambos Ferenc: Winkler Mihály életútja. Közi. a Vigília, 1973. 2. sz. 106. o. 20 b ^ Jablonkay Gábor: Taxonyi János SJ. Kalocsa, 1910, 22 Péterfy, Carolus: I. m. II. p. 412. ^ Brüsztle, Josephus: Recensio Univ. Cleri D. Qu-eccl. 1879. III. 460. p. ^ Babies András: Radanay Mátyás pécsi püspök kinevezése. 1937. Vat. Lvt. Nunziatura di Germania. Vol. 234. pp. 148-150. Az eredeti latin szöveg, amelyet a pécsi Egyházmegye papjai, licenciátusai iurisdictio szanálásáért Rómába, 1697. február 23-án küldtek, a következő: "Confisi Sacrosanctae RomanaeEcclesiae

legibus sacris fide digna ab ipsoque Domino supremae in terris auctoritati attributae, qua non solum vivos humanis filios legitimus legibus et mortuorum erimina dimittens aeternis in coelis sebidus sociat beatis: eidem Ecclesiae fideli, debitaque submissione negotium et statum animarum tam nostrarum quam populorum curae nostrae-eo, ut sequitur modo-commissorum detegi et ab Illma ac Reverendissima Dominatione Vestra ex nobili offo iudicis quo melius remederi, reintegrari, sanarique in Domino videbitur humillime committendum dux im us. Quin nos ab electo Episcopo pro Quinque Ecclesiensi Domino Matthia Ignatio Radanay a.Sede Romana minime confirmato, intra et supra decennium, pluras parochias, dignitates, benefitiaque curata una cum iurisdictionibus eppalibus qua tali aeeepimus, taliterque constituti: multa millia matrimonia coram nobis celebrata, longe plura millia in sacro tribunali confessionum absolutiones peractae, quae omnia in dubium vel potius mullitatem revocari possent indigitantibus sacris canonibus, signanter autem regula 1-a et Reg. 64-a. Nemo in animabüs honoribusque nostris una cum populo nobis subiecto patiamur.