Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1972. (Pécs, 1973)

HELYTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Taksonyi József: Adatok Baranya megye és Pécs XVI-XVII. sz. történetéhez A „PÉCSI MEMORIALE"

még 1532-ben Kászon bég "megvevé, megigeté és bele az ő népit szállitá". A hódoltság alatt sem épült föl a város. A török ujat építeni nem engedett, korlátozta a házak méreteit, színeit, de még a ruházkodást is. Kétségtelen, ez a kép nem állandósult. A XVII. század második felében föllendülés indult kereskedelemben, iparban. Az elmenekültek visszaszivárogtak elhagyott helyeikre. Tolnán már korábban számottevő' gazdasági élet bontakozik ki, de jelentó'sebb civilizáció, mégkevésbé kultúra a hódoltság alatt nincs. Ami van, mint Pécsett, az is jellegzetesen balkáni: mecset, fürdó', dervisiskola és karavánszerály. Kiegyenlitó'dés a 150 év alatt sem történt. Pedig a szándék meg van rá. Van eset, amikor mega a török hatóság írja eló' a rend és jó erkölcsök megtartását. Ahmed, simontornyai alajbég, várparancsnok, 1669-ben magyar nyelven kiadott 14 pontos rendeletéből alább idézett egy-két részletet, szigorúan meghagyja: "I. Az Esküdt ember Istenfélő' legyen, az Isten templomába járjon otthon — létében. Prédikációt és könyörgést el ne mulasszon, hogy igy mint magának is mint alatta valónak jó Példaadással lelkeket Istennek megnyerhesse. II. ...józan és tiszta életű, igazmondó és tökéli êtes álhatatos Beszédű legyen. III. Az Innep — törést, lopást, tolvajlást, árulást, Vérontást, Szitkozódást, Lélek-mondást, Ördög teremtette, ördög — adta, Személyválogatást, Paráznaságot, Latroknak pártfogását, Barátságos Atyafiságot, Hizelkedést, Ajándokra — való nézést, törvényhez való engedetlenséget el ne kövessen. Aki pedig a megnevezett Bűnök közül valamelyiket tselekszi... az Pellengérben tétessék és ott egy kevéssé tartassék akár férfiú akár Asszonyi — - állat. VII. Ha valaki a Prédikációt elmú*iattya és Vasárnap tsak otthon hever, hasonlóképen valaki dolgai végben vételére kimegyen, ha nem kéntelen véle, avagy Szombaton mégyen el és Vasárnap Szóló' Hegyen kortsoláz és nyulászni, madarászni mégyen Prédikáczió eló'tt — az olyatán más Vasárnapon jó regvei a Pellengérbe tétessék és Uzsonna korig mind ott tartassék, aztán pedig ütögessék meg jó és botsássék békével. IX. Asszonyok a gyűlésébe magokat ne avassák, pattogni oda ne mennyének, a kik pedig ez ellen tselekszenek, a Pellengérben legyen helyek... XIII. Ha valaki megáltalkodik a gonoszságban, a Templomban nem jár, sem Perdikáczió hallgatására, sem hetedszaki könyörgésekre, és a ki a Sz. Sakramentummal nem él... az olyaténnak a Tanító Semmiben ne szolgáljon, só't ha meg-hal is, halálának emlékezetére ne harangozzanak, az kösség közül senki feléje ne mennyen, se Sirató, se Sirásó, se koporsó-tsinaló,hanem temesse el a maga Háza-Népe, a mint tudja, de nem a közönséges Temetó' hellytó'!, az maga gyalázattyára...

11 }

5 Az elnéptelenedett vidéket mozgásba hozta a délről iövó' betelepedés. Több hullámban jönnek a török elöl bosnyákok, szerbek, macedónok, dalmátok, bunyevácok, vallások szerint görögkeletiek és katolikusok egyaránt, akikkel együtt ferencesek is jönnek.

16 A betelepüló'k után a bosnyák ferences provincia vagy 50 rendházból szüntelen küldi szerzeteseit, de csatlakoznak hozzájuk a szlavóniai Sz. Lászlóról elnevezett ladislaita provincia tagjai is. Bádeni Lajos felszabadító hadmozdulatai rengésbe hozzák egész Balkánt. Az ottani népek a felszabadulás reményében szintén megmozdulnak, a