Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1972. (Pécs, 1973)

HELYTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Taksonyi József: Adatok Baranya megye és Pécs XVI-XVII. sz. történetéhez A „PÉCSI MEMORIALE"

Pécsett a török is foglalkozott az ifjúsággal, derviseket képeztek ki; a kálvinistáknak és arianusoknak szintén volt iskolájuk. A jezsuita iskola eredményességéről tanúskodik Mohácsy György pozsonyi ó'rkanonok, aki ott tanult. A páterek száma 2-3, ezeket is gyakran váltják, néha világi pap is jön segítségükre, az azon korban bevett "vándor papok" közül, akad Raguzából, vagy a Pazmaneum alapítása után pedig a hódoltsági területen kivülró'l is. Pázmány Péter a kollégium alapító levelében kötelezte növendékeit, hogy fölszentelésük után 3 évet lelkipásztorkodásban — török területen is - kell tölteniük. Vinkovich Benedek pécsi püspök, két állandó helyet kért papnövendékei számára a Pazmaneumban, de 1642-ig csak egy kispapról tudunk, aki ott pécsi származású. Tüzetesebb képet nyújtanak az egybefonódott vallási és társadalmi életről a püspöki processusok. Draskovich György 1629. évi processusában Sennyei István kancellár és püspök, Vinkovich Benedek, akkor még zágrábi kanonok, együttesen tesznek tanúvallomást:

9 "Pécs akkora, mint Bécs. Valamikor igen virágzó város volt, katolikusok lakták. Most azonban 30-40 a katolikusok száma, az arianusoké, kálvinistáké ellenben és a töröké kb. 1000. Székesegyháza igen szép volt, most török mecset. A katolikusoknak van egy kis templomuk — ecclesiola — a városon kívül, 3 világi pap és 2 jezsuita látják el; civilben járnak, hogy védve legyenek a török miatt. A környéken néhány licenciátus működik. A kis templomnak van sacrariuma, a szertartási eszközök is megvannak, pontificalék azonban hiányoz nak. A múlt évben adott kelyhet és paramentumokat a volt püspök. Van temető' a templom körül, de a templomnak nincs kórusa, orgonája, harangja, amiket a török nem engedélyez. Nincs ereklyéjük, csak amiket a páterek tartanak maguknál diszes capsulában. A püspöknek valamikor nagy és jó háza volt, a püpökvár. Most a bég lakik benne. A püpökség évi jövedelme 300 Ft az alatvalóktól, akik azonban inkább a szomszédos keresztény katonaságtól késztetve, mind önkéntesen fizetik meg azt. A török eló'tt ez a jövedelem 10 ezer Forint volt. Régen több templom, férfi és nó'i kolostor és korház volt Pécsett. Szemináriuma nincs. Az egyházmegye igen nagy — amplissimam esse —, régen nem volt nagyobb, se gazdagabb nála, amikor a pécsi püspök 20 ezer katonával ki serte a királyt a háborúba. Nagyon népes — popularissima —, sok helységgel, de már elpusztította ó'ket a török zsarnokság, ahogy ez köztudomású". Ilyen állapotok közt jelentékeny volt a néhány pap tevékenysége a nép között, noha a magyarságért dolgoztak az ariánusok, kálvinisták is,fenntartották nyelvüket, iskolájukat, szokásaikat. A vallási különállás azonban nagy szakadék volt köztük. A jezsuita atyák be akarták vezetni a Gergely-naptárt; vádpont lett beló'le, és egyéb ürügyekkel, megvesztegetéssel a bég karóbahuzásra ítélte Horváth János jezsuitát. Csak a katolikusok összefogása, a pénz, s végül a bég feleségének, akit az atya meggyógyított betegségéből, közbejárása mentett meg a kivégzéstó'l. E pdter nevéhez kiterjedt tevékenység füzó'dík. Pécsi, püpökszenterzsébeti, andocsi központból irányította rendtársait, akik "Szigetvártól, Nagykanizsától Harsányig és Mohácstól a Balatonig" pásztorainak. 1634-ben 6 lett a püspök vikáriusa. Ezt a megbízást aztán csaknem a százaidon végig a jezsuiták töltötték be. Andocsról panaszkodik Horváth János 1643. szeptember 21-i levelében osztrák tartományfó'nökének, hogy andocsi misz-