Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1972. (Pécs, 1973)

HELYTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Taksonyi József: Adatok Baranya megye és Pécs XVI-XVII. sz. történetéhez A „PÉCSI MEMORIALE"

Ve res maty személye egymagában is jellemzője lehetne a reformáció - ellenreformációnak. Katolizált, pap lett, es mint pozsonyi kanonok kapta az egyházmegyében a bátai apátságot. Pozsonyban értesült, hogy a bátaiak, megunván plébánosukat, egy kálvinista prédikátort fogadtak föl. Mint földesuruk és apátjuk is, a jó pásztor erélyével irt „az édes fiaim, bátaiak"-nak. Inti, feddi Őket. Elküldte nekik a friss Káldi bibliát, a "Jézus alatt vitézkedő társaságbeli pap" fordítását, ezzel együtt Káldi prédikációit és az új Rituálét. Levelét kibővítve, könyv alakban is kiadta és három példányban küldi meg nekik: "egyiket városotok ládájában kincs gyanánt tartsátok, a másikat plebánustok kezébe adjátok és egyet a kálvinista atyafiaknak küldök". Levelében jelzi még: "írtam és a pécsi jezsuita pátereknek commendáltalak benneteket. Amikor közétek mennek, becsülettel fogadjátok őket és emberségesen gazdái do k játok nekik". könyv címében: "Into és Tanító levél, melyben a bátaiakat erositi apáturuk V.M." jelzett apátur jelenleg is annyira időtálló, hogy a bátaiak a vodicaí búcsúra menet ma is igy éneklik a litánia invocatióját: Sz. Benedek apátúr, Sz. Bernát apátúr. A század végén azonban lelkük gondozója csak a licenciátus Denk György volt. Nemcsak papja nem volt már Radanaynak Bátán, de eltűnt ott a középkori egyházmegye országszerte legismertebb "Sz. Vér ereklye" kultusza is. A "Tízezrek búcsúja" az ereklyét őrző bencés kolostor elpusztulása után megszűnt. Az ereklye valódiságát a bátaiak közt lassan köréje szőtt legenda őrzi, meg az erdélyi rendek gyűlésén felszólaló s a magyar szenteket emlegető luteránus hunyadi várkapitány bizonyítja: "Ha szentek, miért nem védték meg Magyarországot a török ellen? És hol van az a bátai Sz. Vér? Miért engedte az a bálvány, hogy felégessék helyét és Magyarországot?". Egy akkor országosan idézett protestáns gúnyvers európai szintű összehasonlításba emeli a kegyhelyet, gúnyolva azok panaszát, akik nem zarándokolhatnak Rómába, Kölnbe, Achenbe vagy Compos tel lába: "Az kinek nincsen annyi kőtsége, menjen csak Bátára. De hol tanítana minket az Krisztus ez farsangolásra!".

6 A vallási állapotba a felbukkanó szerzetesek visznek friss áramlatot. Először jezsuiták, P. Vásárhelyi Gergelyés P. Jekely jelentek meg Pécsett, 1612 táján. 7 Előttük egy félszázad óta nem volt már pap a messze környéken sem. A város túlnyomó részt mohamedán lakossága közt többségben voltak az ariánusok, a kisebb számú kálvinistáks elenyészően kevés katolikus mellett. A városban a török lakott, a kálvinisták, ariánusok, katolikusok pedig inkább a vidéken, váltakozó számarányban. A páterek, miután a városfalakon belül keresztények nem lakhattak, a budai kapun kivül szereztek egy kis házat, később kertet, sőt kisebb malmot is azok közül, melyek a városon kivül folydogáló patakon álltak. Térito munkájuk a csaknem állandó ariánus támadások közt folyt, de gyógyítottak is, háziszerekkel, és iskolát is nyitottak. A századforulón a jezsuita rend kitűnő nevekkel áll a közéletbe. A kolozsvári és fehérvári jezsuita iskolákban nevelkedett a Pécsen látott Vásárhelyi, Forró György, Szántó, Kőrösr, Sulyok, Szalay, Pázmány, Káldi Márton és György

, a biblia fordító, az erdélyi fejedelmi családból származó Dobokay Sándor, aki az Esztergom ostrománál halálosan megsebesült Balassi Bálintot meggyóntatta és a költő árván maradt 8 éves gyermekének nevelését is gondjaiba vette.