Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1971. (Pécs, 1972)

BARANYAI HELYTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Benkő Péter: Almamellék község parasztságának gazdasági és társadalmi viszonyai a kapitalizmus korában (1848-1945.)

birtoknagyság és a birtokkategóriák szerinti megoszlása a következő': 0- 1 kat. hold között : 40 gazdaság, összesen: 21 kat. hold. 1- 5 " " " 138 W " " 365 5-50 " " " 108 " " 1.470 50-100 1 " " 55 100-500 " " " 1 " " 383 " 500-1000 " •" " 1 " " 685 1000 kat. hold felett 1 gazdaság, " 4.781 290 gazdaság, összesen 7.760 kat. hold A föld juttatással a község minden családja - elvileg - "tulajdonos" lett, mégsem változott döntó mértékben helyzetük. A cselédek régi illetményföldjük helyett, az alig nagyobb saját földjükön termeltek, megélhetésük továbbra is a nagybirtokhoz kötötte - még azokat is, akik építettek családi házat. Az 1-2 holdas parcella belterjes, kertszerü müvelés esetén eltartott volna egy családot, de a paraszti tradíciók, a gazdasági felszerelés és a tőke hiánya akadályt gördített felemelkedésük elé. A 290 gazdaság közül továbbra is mindössze 3 tartotta kézben a községi földek háromnegyed részét, amely nemcsak az országos, de a megyei arányoknál ís kedvezőtlenebb. A földreform során létrejött törpegazdaságok egyrésze hamarosan tönkrement. 1939-re az 1 kat. holdnál kisebb birtokok száma 40-ről 30-ra, földterületük 21-ről 16 kat. holdra, az 1-5 holdasoké 138-ról 109-re, birtokaik összterülete pedig 365-ről 219 kat. holdra csökkent. Az összes paraszti földterület nagysága nem változott, igy végsősoron a módos parasztok gazdagodtak tovább, közülük egy 1935-re elérte az 55 kat. holdas birtoknagyságot. Rendkívül kedvezőtlen a birtok-tagoltság. 1.704 birtoktagra oszlott a 290 gazdaság, melyből 81 állt csak egy tagból, a legnagyobbak és a legkisebbek (összterületük: 5.719 kat. hold), tehát ez is elsősorban a közép- és kisbirtokos parasztokat sújtotta. A földbérlet egészen minimális: 18 bírtok azaz 87 kat. hold. A birtokos parasztság értékesítési lehetőségét növelte a" Hangya-szövetkezet és a Tejszövetkezet létrehozása. Az iparosok számának növekedése mellett egyes ágazatokban, elsősorban a ruházkodás területén még döntő szerepe van a haziíparnak (fonás, szövés, kötés kenderből, gyapjúból).

56 A lakóépületek mennyisége 1910 és 1925 között 198-ról 182-re csökkent a Lukafa-puszfán lebontott vályogkunyhók miatt, melyeket csak részben pótolt a faluban újonnan épített 10-12 ház. Az 1926-os adatok szerint a lakóházak száma 178-ra fogyott tovább. A-20-as évek második felétől a földreform során juttatott házhelyeken - a falu Uj utcájában és Terecseny-pusztán - nagyarányú építkezés folyik. 1933-ban 219, és 1944-ben már 262 a lakóépületek száma. A régi házak helyén is sok uj épült. Néhány család kölcsönhöz is jutott, pl. 1938-39-ben házhelyre 9-nek, építkezésre, 3-nak sikerült kölcsönt kapni.

57 A 20. század első évtizedében a kivándorlás és az egyke ritkította a község lakosságát, a második évtizedben pedig a világháború pusztítása és a természetes szaporodás erős visszaesése. 1910 és 1925 között 1429-ről 1.301-re, vagyis 128 fővel esett vissza. Sőt a falu népessége 738-ról 586-ra, mivel a pusztákra (vidékről, vagy a faluból) csábított a nagybirtok munkaerőhiánya. Az 1930-as népszámlálás adatai szerint 1444 fő, még mindig 103-al kevesebb az 1900-évinél. Az előbbi adat járási viszonylatban is kedvezőtlen, mert a járás népessége 1930-ban mindössze 196 fővel kevesebb mint a századfordulón, a községek egy része már jóval meghaladta a három évtizeddel előbbi szintet, a 44 községből 16. A csökkenés mértékét tekint14 101