Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1971. (Pécs, 1972)

BARANYAI HELYTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Benkő Péter: Almamellék község parasztságának gazdasági és társadalmi viszonyai a kapitalizmus korában (1848-1945.)

BENKŐ PÉTER: Almamellék köiség parasztságának gazdasági és társadalmi viszonyai a kapitalizmus korában (1848—1945.) Az Almás-rpatak mentén fekvő kis-községet 1183. esztendő óta említik a források. 1 Szigetvár 1566-os eleste után török uralom veszi kezdetét. Az előző évszázadokban Baranyához tartozott, nem tudni mikor került Somogyhoz, 1596-ban Rudolf császár VII. dekrétumának 4. cikkelye, amely névlegesen Zalával egyesíti a nagyobbrészt török hódoltságu Somogy megyét, már az utóbbi részeként említi. 2 A török megszállás alól 1689 elején szabadul fel, Szigetvár visszafoglalásakor. 3 A megyehatárt 1696-ban jelölik ki, először Baranyához, majd 1699-ben újból Somogy-Zala megyéhez kerül Szigetvár környéke, igy a község is. Somogy megye nemesi önkormányzatát végül is 1715-ben állítják vissza.4 Az erdővel övezettség és a hadiutaktól való távolsága sokszor volt menedéke Almamellék népének a háborús pusztítástól, néha még az adószedőktől is. A 18. század közepéig elsősorban állattartásból biztosították megélhetésüket, erre utal többek között az is, hogy 1715-20-ban a község akkori területének mindössze 1,2 - 2,2 °/o-a állt szántóföldi müvelés alatt (36-54 kat. hold). 5 Az adózás kollektív volt, és legtöbb esetben katonasággal tudták csak behajtani az egymást gyakran váltó földesurak. 6 A török hódítás előtt a község lakosságát mintegy 10 jobbágycsalád alkotta. A megyei összeírok 1701-ben 6, két évvel később 10 adózó háztartást jeleztek. 7 Az 1715-ös népszámlálás 8 magyar és 1 „tót, az 1720-as 7 magyar és 2 tót jobbágy háztartást irt össze. Az 1718-as megyei adatok 11 háztartásról és 2 családról, az 1720-as pedig H háztartásról és 9 családról adnak számot.8 A valósághoz minden bizonnyal a megyei összeírások adatai állnak közelebb, mert jobban ismerték a helyi viszonyokat, mint a királyi számlálóbiztosok. Igy a község lakossága 1720 körül 90-100 fő lehetett. A 18. század közepétől erősödik a robot, bevezetik az egyéni adózást. A mozsgói uradalom területén is (ahová Almamellék is tartozott) szaporodtak a parasztgyülések,9 majd császári rendelet születik a jobbágyterhek egységesítéséről, korlátozásáról. A 18. század végefelé megindul a zsell érése dés i folyamat. 1767-ben a községet 27 jobbágycsalád lakja, 101780-ban 67, de már egy zsellér. 11A népesség ilyen gyorsütemű növekedését 25 német család bevándorlása hozta, ezzel nemcsak a lakosság létszáma nőtt több mint kétszeresére alig másfél évtized alatt, de az addig kétnemzetiségű - magyar-dél szláv - község háromnemzetiségü lett. Az 1784-87-es II. József-féle népszámlálás szerint lakóinak száma 567 fó',12 kétharmad évszázad