Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1971. (Pécs, 1972)
BARANYAI HELYTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Bezerédy Győző: Kölked története (1. rész)
századok előtti színvonalon maradt. A megyei conscriptiók adataiból arra lehet következtetni, hogy gazdasági helyzetükben a török olóli felszabadulást követő 60-70 évben lényeges változás nem történt, sőt az 1752-évi conscrípcionális adatok jelentős gazdasági visszaesésről tanúskodnak. I. Népesesdés Év Telkes jobbágy Házas zsellér Hazátlan zsellér 1721 15 1724 19 1728 18 2 2 1742 13 8 1752 18 9 1 1767 33 7 2 9 A lakosság népesedése nem töretlen. Csak az 50-es évektől kezdve lehet számítani valamelyes szaporodást. Itt is érződik a nehéz gazdasági évek hatása. Érdemes megvizsgálni a lakosság népesedésének alakulásával párhuzamosan hogyan változott gazdasági helyzetük az 1760-as évekig. Az állatállomány alakulása a század első felében: Az ökör volt a robotszolgáltatás és a földmüvelés egyik legfontosabb eszköze. 1702-ben kettő, az 1721 évi összeírás szerint 13 volt Kölkeden az ökrök száma. Ez azonban fokozatosan csökkent, 1724-ben már csak 6, 1728-ban pedig egy sem. 1752-ben viszont 12. 30 Az ökrök ilyen alacsony száma a földmüvelésben komoly hátrányt jelentett a parasztságnak. A szántás elvégzéséhez csak egy megoldás vezethetett, ha az ökröket közösen használták, hisz valószínű nem is volt ó ökrösgazda a faluban. 31 A tehenek száma sem gyarapodott, egyes esetekben jelentősen csökkent: Tehenek Év tehén 3 éves 2 éves 1 éves 1702 6 9 1721 32 5 16 18 1724 43 15 22 26 1728 23 6 5 1752 16 3 14 Megdöbbentő, hogy 1724-től 28-îg milyen óriási a tehenek számának csökkenése. A ló állomány sem gyarapodik jelentős mértékben:
