Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1971. (Pécs, 1972)
BARANYAI HELYTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Bezerédy Győző: Kölked története (1. rész)
III. A török uralom alatt • A hely védettségét bizonyítja az is, hogy 1554-ben a török adóösszeírásban a mohácsi riahijéhez tartozó falu már 26 adózóval szerepel. 14 Mint minden falunak Kölkednek is nagyon furcsa, kettős az élete a török megszállást követő első évtizedekben. A megszállók az adózás miatt gyorsan felmérték a helyzetet, ezért is készültek el defterek. Ugyanakkor a jobbágyság nem szakad el régi földesuraitól sem. 1559-ben, tehát jóval a török megszállás után még mindig a pécsi püspökség birtokának számi* tott a falu hat portával 15 1561-ben változatlan a helyzet. Ebben az időben 19 jobbágytelekkel tgrtoztak a pécsi püspükhöz. De még a királyi dijat is fizették hat porta után 20 dénár összegben} 6 változatlan a helyzet még 1564-ben is. 17 Nyilvánvaló îtt a megszokott kettősséggel állunk szemben. A kor viszonyai anynyira zavarosak, áttekinthetetlenek voltak, hogy a jobbágyokkal még azzal sem voltak tisztában, hogy kinek a hatalma nagyobb, vagy tartósabb: volt, vagy a jelen földesuraké. A török berendezkedése nem ment egyik napról a másikra, a régi földesúrral a szálak még nem szakadtak el, kapcsolatban álltak egymással, s mi több ezt még a török sem tiltotta. Lényegében nekik csak az volt fontos, hcígy a nekik járó szolgáltatásokat megkaphassák, hogy ezután a jobbágyság a volt földesurainak is fizet-e, azzal a legkevésbé sem törődtek. Meg kell azt is jegyezni, hogy a,hadjárások lezajlásával a-lakosság mindig viszszatért búvóhelyeiről falvaiba és dolgozott tovább. Nincs szó itt arról^.hogy a török ebben az időben szándékosan pusztította volna a lakosságot. Ezt bizonyítják az 1554-évi török-adóösszeirások. A városok és községek (Baranya megyéről van szó) lakossága a helyén maradt. Ahogy a helyzet konszolidálódott, a török berendezkedése után még kevésbé lehet szó a lakosság erőszakos csökkentéséről. Most már egyre inkább a törököknek is érdeke, hogy a dolgozó emberek a helyükön maradjanak. Meg kell jegyezni azt, hogy főleg 1566-tól kezdve ez a terület meszsze esett a végvári vonaltól, ahol a hadszíntér állandó hullámzásait a lakosság sínylette meg. Ez a viszonylag nyugodtabb időszak semmivel sem biztosított rosszabb életet mint a törökök előtti. Sőt az a tény, hogy a vallásgyakorlásában a lakosság szabadon választhatott, gondolva az akkori vallási türelmetlenségből adódó súlyos visszaélésekre (a XVI-XVII-század fő probl émája volt ez) ez határozottan könnyebbséget jelentett. A nagyobb hadjáratok lezárulásával (tehát 1566-tól) egészen a 15-éves háborúig (1591-ig) viszonylagos nyugodtabb körülmények között éltek az emberek. A háborúk idején ugyan idáig nem hatoltak be a portyázó csapatok, de a Balkán felől vonuló seregek nyomában haladó martalócok sok kárt tettek a földekben, házakban, állatállományban. A lakosság ekkor is ugyanúgy mint 1526-ban és korábban mindig a nádasokba menekült, majd a fosztogatók eltávozta után visszatértek kunyhóikba melyeket ismét újjáépítettek. A mohácsi nahije defterében 1570-71-ben 52 házzal szerepel a faluul583- 1584-ben szintén 52 házzal, 19 ami akkor igen jelentős szám volt. Nem lehetetlen az sem, hogy zavarosabb időkben Mohácsról és a környező falvakból, mint biztosabb helyre, ide menekültek az emberek. Milyen volt a lakosság szolgáltatása a török alatt? Erről 1565-ből van adatunk. A mohácsi nahie részére a következő adófizetésre volt a falu kötelezve:
