Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1971. (Pécs, 1972)

BARANYAI HELYTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Kardhordó Kálmán: A bólyi és sellyei uradalom állattartása a reformkorban

Milyen pénzkiadások merültek fel a birkatartás kapcsán? Az összeg nagyságának sorrendjében: nyírás, mosás, a gyapjú Pestre szállítása, a bárányok felneveléséért járó jutalom, hágatáskor ó'rzés és még néhány jelentéktelen^bb kiadás. Az átteleltetésért átutalt és a juhászati építmények javítására fordított összeg nélkül az utolsó 5 évben következőképpen alakult a Bólyi Uradalomban: 1843. 1656 Vft 55 1/4 X 1844. 1756 " 56 1/2 11 1845. 1762 " 32 1/2 " 1846. 1597 " 33 1847. 2199 " 11 Vessünk egy pillantást a tiszta haszonra Ís! 1843-ban a Bólyi Uradalom a tapolcai kerületnek 582 db birka átteleltetéséért 1105 ft 45 X-et, vagyis darabonként 1 ft 54 X-et utalt át. Ezt véve alapul egy birka évi eltartása 3 ft 10 X körül mozoghatott. 1843-ban a Bólyi Uradalom 6708 jószággal rendelkezett. Ennek eltartása 21242 ft-ba került a fentiek alapján. A gyapjúból eredt bevétel 21730 ft 15 X, eltartásuk 21242 ft a tiszta haszon: 488 ft 15 X lenne mindössze. (?) Az 1848. év, mint a gazdálkodás eavéb területén, a iuhászatban is változást hozott. Az 1848.ápr. 13-i rendkívüli tiszti gyűlés a következő határozatot hozta: "Miután a mostani gazdálkodási viszonyok a mostani birkák állományát vagy mennyiségét meg nem engedik, oda utasitfatik rescipiens ur miszerint a jelen évi birka mustrálást minél előbb aként teljesítse, hogy a földes uradalom részére egyedül csak a legerősebb és tenyésztésre legalkalmasabb osztályt meghagyja: második osztályban azokat helyezze, melyeket szinte tenyésztésre alkalmatosnak esmértetvén venni kívánóknak árban bocsajtsannak, végre a 3. osztályban a legalábbvalók, egyedül kereskedők számára, sorozza."

40 Az uradalom egyéb állatállománya Az állattenyésztés többi területe közül a szarvasmarha állomány érdemel részletesebb vizsgálatot. Tartásának három formája volt: 1. gulya tartás, 2. a "vonyós ökrök" tartása. 3. göbölyök hizlalása. 1. A Sellyei Uradalom Endes nevü pusztája után endesi gulya néven szerepelt. Az endesi pusztán már korábban is volt jóminőségü gulya, de azt később eladták, s annyira megszűnt a marhafenyésztés, hogy semmiféle növendék marhája nem volt az uradalomnak a 30-as évek elejére. Igy egyrészt a legelőket kibérelte az uradalom robotért, a termett széna és szalma felhasználatlan maradt, másrészt a béresfogatokhoz szükséges igavonókat esetenként magas áron volt kénytelen beszerezni. Ezen állapot megváltoztatása érdekében újították fel, jobbanmondva hívták ismét életre 1832-ben az endesi pusztán a gulyát. 1841-ben Jánosfán marhaszállást építettek részére. A kezdő állomány egyáltalán nem mondható nagynak: 36 tehén, 1 bika, 2 tinó. 1847-re viszont az endesi 619 hold legelőn már 93 tehén és 246 fiatal szarvasmarha legelt.

41 A gulya-marha takarmányozásáról nem lehet sokat mondani. Amettől ameddig csak lehetett, a szabadban tartották. Télen, különösen ha szűkösen állt az uradalom takarmány dolgában ezek kapták a