Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1971. (Pécs, 1972)

FORRÁS ISMERTETÉSEK - Fáncsy József: Adatok a Drávamenti falvak újjáépítésének történetéhez az egykorú iratok és a sajtó alapján

igen nagy nehézségekkei küzd, és az aratás után az épület bevakolását is el fogják végezni. Turony község pedig a vállalt lakóházat teljesen rendbehozta.

132 A garéi körjegyző június 12-én jelenti, hogy Garé község annakidején vállalta Huszár István drávaszabolcsi lakos házának felépítését. Kötelezettségének eleget is tett. Az építkezést megkezdte, majd 1974. év tavaszán megállapodott a tulajdonossal a még hátralévő munkák értékében és azt neki ki is fizette. A bevakoláshoz az anyagot a község biztosította, de azt az építésvezetőség máshol használta fel. Igy az építkezéssel kapcsolatban a községnek semmiféle kötelezettsége sem maradt.

1,: Teljesen elutasító Pécs város polgármesterének június 18-án kelt válasza. Amint irta, "a város közönsége Mecsekszabolcs község által Drávaszabolcson vállalt kötelezettségének eleget nem tehet, mert a munkák elvégzésére fedezet nem áll rendelkezésre, másrészt a város Mecsekszabolcs községnek ezért a kötelezettségéért a községnek Pécshez csatolása alkalmával felelősséget nem vállalt. A község annakidején az építés költségeit társadalmi gyűjtés utján kívánta biztosítani, ami azonban nem járt kellő sikerrel. Ma pedig még kevésbé remélhető, hogy a község vállalt kötelezettségének eleget tehetne.

11134 Végül a Siklósi járás főjegyzője jelenti július 1-én, hogy Terehegy község Troha Flórián Drávaszabolcs-i lakos házának bevakolásáról gondoskodni fog.

135 Miközben folyt a vita a testvérközségek vállalásai ügyében, az építés és közmunkaügyi miniszter állandóan sürgette az általa kiutalt pénzből végzett építkezések elszámolását, illetőleg a pénz telekkönyvi biztosítását. A Közjóléti Szövetkezet július 18-án jelentette, az alispánnak, hogy a drávamenti községek megsegítésére 1946. szeptember 6-tól 1947. juníus 14-ig kiutalt, összesen 280653.96 Ft kölcsönnek az egyes károsultak ingatlanaira való telekkönyvi bekebelezése még nem történt meg. Nem lehet a bekebelezést elvégeztetni, mert ezeket az összegeket nem az egyes károsultak részére folyósították, hanem azokból több községben egyszerre folyó építkezések költségeit fedezték. Amíg az építkezések be nem fejeződtek, és az egyéni terhelések meg nem történtek, nem volt megállapítható, hogy egyeseket milyen összeg fog terhelni. Azóta az elszámolás és az egyéni terhelés megtörtént, az elszámolásokat azonban még nem hagyták jóvá. De még az elszámolás sem nyújt támpontot arra, hogy a bekebelezés miként legyen végrehajtva, mert az elszámolásban az inflációs idő alatt pengő értékben kiutalt összegek is szerepelnek, melyek bekebelezésére mód nincsen. A drávamenti községek újjáépítése még 1945-ben indult meg, amikor a minisztérium által segélyként pengő, majd adópengő értékben kiutalt összegekből az elpusztult házak több mint fele tető alá került. A forint értékben kölcsönként kiutalt összegből fel nem épült romházak csak egy részét lehetett felépíteni és méltánytalan s igazságtalan lett volna ha csak azokat terhelték volna meg a kölcsönnel, akiknek a házát a forintban kiutalt összegből állították helyre. Ezzel szemben a többiek minden teher alól mentesülnének. Méltánytalan és igazságtalan lett volna ez főként, azért mert a forint összegből helyreállított házak tulajdonosai a községek legszegényebb lakói közé tartoztak. Ennek az volt az oka, hogy az építkezések megkezdése alkalmával sok testvérközség elsősorban a szegénycsaládok házának írendbehozatalát vállalta, s igy az államsegélyből annakidején a testvérközségek által nem vállalt jobbmóduak házát építették fel. Csak miután a testvérközségek a bekövetkező infláció miatt - egy-ketto kivételével - vállalt kötelezettségüknek nem tudtak eleget tenni, került sor a visszamaradt szegényebb családok házainak felépítésére, mégpedig éppen a forintösszegben kiutalt kölcsönök felhaszná-