Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1971. (Pécs, 1972)

FORRÁS ISMERTETÉSEK - Fáncsy József: Adatok a Drávamenti falvak újjáépítésének történetéhez az egykorú iratok és a sajtó alapján

más választása, mint a munkálatok leállítása. A munkásokkal megállapodtak, hogy a munkát csökkentett munkáslétszámmal, de folytatják. Vállalták a munkások azt is hogy amíg a szükséges pénzt nem biztosítják, hajlandók fél fizetéssel beérni azzal a feltétellel, hogy a fizetésük elmaradt részét a kifizetés idejében érvényes bérek szerint fizetik. Az Újjáépítési Bizottság elhatározta továbbá, hogy sürgősen felkeresi a drávamenti újjáépítés miniszteri biztosát és kérik eszközölje ki a minisztériumiról 5 millió adópengó azonnali kiutalását, hogy az építkezést tovább folytathassák. Kérik továbbá, hogy a minisztérium a jövőben gondoskodjék az építkezéshez szükséges összegek zavartalan folyósításáról.

96 "Ismét baj van a drávamenti újjáépítés körül" cimü cikkében az UJ Dunántúl 1946. július 12-én ismét a pénzügyi nehézségekkel foglalkozott. A minisztérium ugyan kiutalt 1 900 millió adópengőt, ez azonban csak napokra biztosította a munkálatok folytatását. Az Újjáépítési Bizottság megállapítása szerint, ha a minisztérium sürgősen nem gondoskodik a hitelkeret felemeléséről, a munkákat kénytelenek lesznek leállítani, és az építkezésen foglalkoztatott többszáz munkást el kellene bocsájfani.A károsult lakosságnak harmadik telet kellene fedél nélkül átszenvednie. Az Újjáépítési Bizottság küldöttséget indított az újjáépítési miniszterhez s kérte a hitelkeret megfelelő értékű felemelését.

97 A küldöttség tárgyalása eredményes volt, s a minisztérium július 19-én 50 milliárd adópengőt utalt ki.

98 1946. augusztusban megtörtént a stabilizáció. A minisztérium módot talált arra, hogy a drávamenti községek újjáépítésére is juttatott, ha csak kis összeget is. Az építés és közmunkaügyi miniszter szeptember 5-én értesítette az alispánt, hogy a drávamenti újjáépítésre 50000 Forintot kiutalt.

99 Az összeg építési anyagok beszerzésére és munkabérekre gyorsan elfogyott. A munkákat átmenetileg le kellett állítani. Az Újjáépítési Bizottság kereste a módot arra, hogy az újjáépítés kátyúba jutott szekerét kimozdítsa. Hosszabb tárgyalás után az Újjáépítési Minisztérium vállalta, a munkabérek biztosítását, az építési anyagra azonabn nem volt fedezet. A kibontakozást végül az hozta meg, hogy az építkezések lebonyolításával három szövetkezetet az Újjáépít

és Dunántúli Építőipari Szövetkezetét, a Pécsi Építőiparosok Szövetkezetét, és az Altalános Építőipar? Szö vetkezetet bízták meg. Ezek kilátásba helyezték, hogy az építőanyagokat hitelezik. Az, alispán szeptember 30-án jelentette az újjáépítési miniszternek, hogy "a drávamenti elpusztult falvak közül Drávapalkonya, Matty, Gordisa, Harkány és Kovácshida (Szödönypuszta) háborús károsultjai lakóházának felépítéséhez szükséges épitőanyagokata községek újjáépítését végző Újjáépítési Dunántúli Epitési Szövetkezet az egyes károsultak részére kedvező fizetési feltételek mellett biztosítja." A szövetkezet október 7-én akarta kezdeni a munkát, ezért a munkadíjra hetente 7000 Forint kiutalását kérte.

100 I Az alispán jelentésére az építési és közmunkaügyi miniszter október ló-án közölte, hogy tudomásul vette az Újjáépítés Dunántúli Epitési Szövetkezetnek hitel nyújtását és a már megindult építkezés munkabérére október 7-től december 15-ig terjedő 10 hétre összesen 70 ezer forint kiutalásáról gondoskodott.

101 Közben a másik két szövetkezet is megindította a munkát, de a minisztérium csak az első részére biztosította a munkabérek kiutalását. Ezért e szövetkezetek vezetői a főispánhoz fordultak, kérték lépjen közbe, hogy a minisztérium az egyenlő elbánás alapján az építésre kiutalt összegből Őket Ís részesítse.

102 Az építés és közmunkaügyi miniszter október 30-án értesítette az alispánt, hogy