Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1971. (Pécs, 1972)

FORRÁS ISMERTETÉSEK - Baranya Margit: A Népi Kollégiumok Országos Szövetségének pécsi kollégiumai

ségében gyűjtést szerveznek, hogy az élelmezés problémáját megoldják. Ezenkívül az elnökké választott vármegyei, ill. városi főispán aláírásával felhívást adnak ki a nagyipari vállalatokhoz, bankokhoz, üzemekhez, nagykereskedőkhöz és a társadalom minden szervéhez és tagjához, felszólítva őket annak közlésére, hogy a népi kollégium számára a tanítási év alatt milyen mértékben hajlandók áldozatot hozní. A pécsi első középiskolás népi kollégium, amely Schwenderwein József javaslatára az "Ady Endre Kollégium" nevet viseli, a megindulással kapcsoJatos szervezési és építési munkát tehát már megkezdte. Az adminisztrációs teendők és a szervezéssel kapcsolatos ügyek vezetésére az értekezlet résztvevői Muszty László megyei] szakszervezeti titkárt, Alaksza Ambr

us tanárt és Köte Sándort, a népi kollégiumok orzságos szervezésével megbízott titkárt jelölte ki. Működésüket 1946. augusztus 26-án kezdték meg a kollégium leendő helyiségében, a Heim Pál u. 4.sz. alatt.

6 1946. augusztus 25-én jelent meg az Uj Dunántúl cimü lapban az Ady Endre Népi Kollégium Intéző Bizottságának felhívása a társadalomhoz. Bejelentik, hogy a belügyminiszter a 4747/1946. számú, valamint későbbi rendeleteiben is kötelezővé tette a népi kollégiumok szervezését és felállítását vármegyei székhelyeken és a törvényhatósági jogú városokban. Pécsett is szervezés alatt áll a kollégium és szeptemberben megnyílik, ha a falvak vezetői, paraszt és munkás tömegei szintén átérzik és megértik a mozgalom jelentőségét, egy szívvel és akarattal állanak a gondolat mellé. Hiszen e kollégium demokratikus szervezetű nevelő intézmény, amely a tehetséges szegénysorsu középiskolai tanulóknak nyújt otthont (lakást és teljes ellátást), biztosítja tanulási lehetőségüket és korszerű társadalmi szemléletre nevel. A kollégium kereteit az első évben 75 főre tervezik. Lehetőség szerint arra törekszenek, hogy minden tanulónak teljesen ingyen, vagy pedig a legminimálisabb díjazás mellett biztosítsák a tanulás lehetőségét. A kollégium felállításában és fenntartásában a társadalom megértő támogatására számit a kollégium Intéző Bizottsága, egyben megjelöli azt is, hogy miben áll ez a támogatás: a közigazgatási személyek (főjegyzők, jegyzők, képviselő testületi tagok, földigénylő bizottságok stb.) hassanak oda, hogy a falvak lakossága megértse és szivén viselje a kollégium felállításának kérdését. Össze kell írni azon személyek, testületek, intézmények és üzemek neveit és címeit, akik valamilyen formában (ösztöndíj, pénz vagy természetbeni segélyezés) a kollégium segítségére sietnek. Az Intéző Bizottság egyben felhívja a tanítókat, hogy az arra alkalmas szegényparaszti tanulókat buzdítsák a továbbtanulásra és irányítsák őket a kollégium szervező bizottságához. A mozgalomhoz való csatlakozásra kéri a bizottság a gyárakat, szövetkezeteket, bankokat és vállalatokat is, valamint a politikai pártokat, szakszervezeteket, ifjúsági szervezeteket és egyéb tömegszervezeteket. Felhívják a pedagógusokat, hogy írják össze azokat a tanulókat, akik a következő tanévben a középiskolába szándékoznak menni és megfelelő lakóhelyük még nincs. A Bizottság a felhívás befejező mondatait e falusi gyermekekhez intézi, akik közül ez ideíg alig tanultak közép- és főiskolákban: 11 Uj korszak fog ezzel nyílni ezeréves történelmünkben! Nem üres szavakkal akarunk felvenni benneteket, hanem mi cselekedni, dolgozni akarunk értetek és veletek. Rajtunk mindannyiónkon múlik, mi les^ az eredmény? Várunk és hívunk benneteket és számítunk rátok!" Majd a szülőkhöz szólva felszólítja őket, hogy küldjék gyermekeiket az Ady Endre Népi Kollégiumba, illetve annak Intéző Bizottságához.

7