Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1971. (Pécs, 1972)

FORRÁS ISMERTETÉSEK - Katona Imre: A Zsolnay-eozin kialakulása a korabeli dokumentumok tükrében

BARANYA MARGIT: A Népi Kollégiumok Országos Szövetségének pécsi kollégiumai I. Bevezetés Hazánk felszabadítása után megnyílt a lehetőség a szabad, demokratikus fejlődésre. 1946 tavaszán a fiatal népi demokrácia már maga mögött tudta a földreformot, a munkásosztály szervezettsége és befolyása egyre növekedett az üzemekben. Reménytelennek látszó nehézségek tornyosultak azonban az ifjúság nevelése, az oktatásügy területén. Közismert tény, hogy a felszabadulás előtt a munkás- és parasztszármazásu hallgatók aránya a közép-és felsőfokú iskolákban milyen kedvezőtlen volt. Az ország gazdasági leromlottsága, a munkás- és parasztosaIadok háborút követő nehéz gazdasági helyzete egyaránt a nevelésügy területén ís gyökeres változtatást igényelt a népi származású szocialista értelmiség megteremtése érdekében. Országos jellegű mozgalom indult a népi kollégiumok létrehozására. Az egész mozgalmi munka a Györffy Kollégium köré csoportosult. 1946. augusztus 6-án a Köztársaság elnöke felhívta a társadalmat, hogy biztosítani kell az iskolától, a művelődéstől eddig elzárt magyar fiatalság: a parasztság és munkásság gyermekeinek neveltetési lehetőségét. A Györffy Kollégium által indított mozgalom volt a magja az 1946-ban megalakult Népi Kollégiumok Országos Szövetségének is.

x A Szövetség lényegében 1947. év folyamán kezdte meg igazi tevékenységét, mert 1946. június 1-én még a Györffy Kollégium adta ki a felvételi hirdetményt és nem a NÉKOSZ, bár tanácsa akkor már működött. Céljának a demokratikus népi kollégiumok létrehozását tekintette, amelyekben tehetséges és arra rászoruló paraszti és munkás származású közép- (középfokú) és főiskolás ifjúság egészséges és megfelelően berendezett otthonra talál. Alapszabályai szerint e kollégiumok egyetemek és főiskolák székhelyén, továbbá a közép(középfoku) iskolás központokban létesülhetnek. A NÉKOSZ szervezeti élete szempontjából autonom társadalmi szervnek tekinthető a VKM állami főhatósága irányítása alatt. Alapszabályát a belügyminisztérium hagyta jóvá, illetve városokban a városi tanács. Centralizált intézmény volt. Körlevelei rendelet erejével bírtak az egyes kollégiumok munkájának irányításában. A központ szervezete 1947-ben alakult ki, és akkor a titkárság mellett volt nevelésügyi, szervezési, propaganda és sajtó, valamint gazdasági osztálya. A titkárság fölött a NÉKOSZ tanácsa és a tanácsülés állott, de a kormányzó testület az igazgatói értekezlet utján tartotta fenn a kapcsolatot a körleveleken kivül, a vidéki hálózattal.