Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1971. (Pécs, 1972)

FORRÁS ISMERTETÉSEK - Katona Imre: A Zsolnay-eozin kialakulása a korabeli dokumentumok tükrében

kemenczében gyönge vörös izzásig fel van hevitve, akkor az elillanó rézoxid vé­kony fátyol alakjában rászáll a zománczos felületre és - ha az égetés redukáló láng' gal történt - a vörös szinü rézoxidu gyönyörű bibor és vérvörös fémfényt mutató lüszj­terréteget alkot. Kísérleteimben meggyőződtem, hogy ezen szép lüszter akkor is ke­letkezik, mikor a kísérletre rézchloridot használunk, sőt híg oldatával közvetlenül az onoxidos zománcfelületre festhetünk is. Ha már most az Így előkészített tárgya­kat a fennemlített módon redukáló lánggal égetjük, akkor előáll a vérvörös rézlüsz­ter. Az ónnak közvetlenül jelen kell lennie, mert a nélkül nem fejlődik ki a szép rézoxidul-réteg. Már régebben felemiitette ezt Bunsen, az ő híres lángreakcióit is­mertetve, és dr. SEGER ugyanazt hangsúlyozza, amaga uj fajta vörös porczellán­diszitéseit leírván." Érdekes, hogy Wartha nyilvános Írásaiban ugy beszél a Deck- és Massier-féle módszerről, mint amelyikkel nem érhető el biztos eredmény, belső leírásaiban pedig mindig ezekre támaszkodik. Ezt tette abban a leírásban is, melyet - mint az 1892 december 19-én B. Eötvös Lóránd elnöklete alatt megtartott akadémiai ülés jegyző­könyve tanúsítja - 1892. december 14-én zárt borítékban helyezett el az Akadémia irattárában "elsőbbsége megőrzése végett". Az irat a vörös fémlüszteres kerámiák le-' írását tartalmazza. A leírás a levél irattárában történő elhelyezése előtt egy nappal, 1892. december 13-án kelt. (Iparművészeti Múzeum Adattára, Kit. 370.) "Budapest 1892. deczember 13-án. A rézoxydullal vörös festett fémlüszteres kerámiai termények előállítása. Ha a Deck-féle vagy Deck-Massier-féle eljárással dolgozunk akkor sikert csak ak­kor érünk el hogyha az ismeretes réz-v. ezüsttartalmu keverékkel bemázolt tárgya­kat eló^bb a tokos kemenczében (muffel-kemencze) a kezdő vörös izzásnál oxidáljuk és csak azután a tok belsejébe bevezetett redukáló gázzal (mely lehet hidrogén, szénoxid, kénessav, világifógáz, Siemensgáz, vizgáz): redukáljuk. Némelykor szük­séges ismételni és felváltva oxidálni és redukálni, annál jobb lesz az eredmény. Ha az oxidált tárgyakról levakarjuk a kérget, akkor a felület sárgás színű és ha most már ugyanazon tárgyakat ugy csupaszon redukáló gázokkal kezeljük a máz lágyulási mérséklet mellett akkor is létre jön a szép vörös G^O-szin. A máz tehát az oxy­dáló tűzben veszi fel az illó réz v. ezüst vegyületeket. Deck mindezekrül egy szó­val sem tesz említést. II. "Ha ólommentesbárminő fajancz v.porczellán mázban rézoxydot oldunk és oxidáló íüzben simára olvasztjuk a mázat s csak akkor vezetünk a kemenczébe redukáló gá­zokat, akkor minden gondolható vörös színezetten lép fel a G^O-na! festett máz. Ha hosszabb ideig tart a redukáló láng hatása akkor szép fémlüszterek keletkeznek. Chrómmal v. Kobalttal festett rézmázokkal oly hatásokat lehet előidézni, mint ami­nőt a valódi chinai flambe tárgyakon látni. Ezen eljárást lehet muffel kemenczében is végezni. Dr. Wartha Vincze akad. r. tag műegyetemi tanár" Wartha egyik 1899-ben a lüsztertechníkáról irott tanulmányában saját kísérletei­re ugy emlékszik vissza, hogy a francia Massier-nek az 1899. évi párizsi világkiál-

Next

/
Thumbnails
Contents