Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1971. (Pécs, 1972)

FORRÁS ISMERTETÉSEK - Katona Imre: A Zsolnay-eozin kialakulása a korabeli dokumentumok tükrében

kemenczében gyönge vörös izzásig fel van hevitve, akkor az elillanó rézoxid vékony fátyol alakjában rászáll a zománczos felületre és - ha az égetés redukáló láng' gal történt - a vörös szinü rézoxidu gyönyörű bibor és vérvörös fémfényt mutató lüszjterréteget alkot. Kísérleteimben meggyőződtem, hogy ezen szép lüszter akkor is keletkezik, mikor a kísérletre rézchloridot használunk, sőt híg oldatával közvetlenül az onoxidos zománcfelületre festhetünk is. Ha már most az Így előkészített tárgyakat a fennemlített módon redukáló lánggal égetjük, akkor előáll a vérvörös rézlüszter. Az ónnak közvetlenül jelen kell lennie, mert a nélkül nem fejlődik ki a szép rézoxidul-réteg. Már régebben felemiitette ezt Bunsen, az ő híres lángreakcióit ismertetve, és dr. SEGER ugyanazt hangsúlyozza, amaga uj fajta vörös porczellándiszitéseit leírván." Érdekes, hogy Wartha nyilvános Írásaiban ugy beszél a Deck- és Massier-féle módszerről, mint amelyikkel nem érhető el biztos eredmény, belső leírásaiban pedig mindig ezekre támaszkodik. Ezt tette abban a leírásban is, melyet - mint az 1892 december 19-én B. Eötvös Lóránd elnöklete alatt megtartott akadémiai ülés jegyzőkönyve tanúsítja - 1892. december 14-én zárt borítékban helyezett el az Akadémia irattárában "elsőbbsége megőrzése végett". Az irat a vörös fémlüszteres kerámiák le-' írását tartalmazza. A leírás a levél irattárában történő elhelyezése előtt egy nappal, 1892. december 13-án kelt. (Iparművészeti Múzeum Adattára, Kit. 370.) "Budapest 1892. deczember 13-án. A rézoxydullal vörös festett fémlüszteres kerámiai termények előállítása. Ha a Deck-féle vagy Deck-Massier-féle eljárással dolgozunk akkor sikert csak akkor érünk el hogyha az ismeretes réz-v. ezüsttartalmu keverékkel bemázolt tárgyakat eló^bb a tokos kemenczében (muffel-kemencze) a kezdő vörös izzásnál oxidáljuk és csak azután a tok belsejébe bevezetett redukáló gázzal (mely lehet hidrogén, szénoxid, kénessav, világifógáz, Siemensgáz, vizgáz): redukáljuk. Némelykor szükséges ismételni és felváltva oxidálni és redukálni, annál jobb lesz az eredmény. Ha az oxidált tárgyakról levakarjuk a kérget, akkor a felület sárgás színű és ha most már ugyanazon tárgyakat ugy csupaszon redukáló gázokkal kezeljük a máz lágyulási mérséklet mellett akkor is létre jön a szép vörös G^O-szin. A máz tehát az oxydáló tűzben veszi fel az illó réz v. ezüst vegyületeket. Deck mindezekrül egy szóval sem tesz említést. II. "Ha ólommentesbárminő fajancz v.porczellán mázban rézoxydot oldunk és oxidáló íüzben simára olvasztjuk a mázat s csak akkor vezetünk a kemenczébe redukáló gázokat, akkor minden gondolható vörös színezetten lép fel a G^O-na! festett máz. Ha hosszabb ideig tart a redukáló láng hatása akkor szép fémlüszterek keletkeznek. Chrómmal v. Kobalttal festett rézmázokkal oly hatásokat lehet előidézni, mint aminőt a valódi chinai flambe tárgyakon látni. Ezen eljárást lehet muffel kemenczében is végezni. Dr. Wartha Vincze akad. r. tag műegyetemi tanár" Wartha egyik 1899-ben a lüsztertechníkáról irott tanulmányában saját kísérleteire ugy emlékszik vissza, hogy a francia Massier-nek az 1899. évi párizsi világkiál-