Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1971. (Pécs, 1972)

FORRÁS ISMERTETÉSEK - Katona Imre: A Zsolnay-eozin kialakulása a korabeli dokumentumok tükrében

flambée szülte a puha porczellánt. Büngli halála óta Sevres és Berlin között folyik a harcz az elsőbbségért, melyet Seger magának tulajdonít, azt állítván, hogy rend­szeres üzemben Ő állította először elő a rézvöröset, míg Sevresnek és Grumnussbaum­ban Bünzlinek csak véletlenül sikerült egyes jó darabok előállítása. Hogy Sévresben mennyi a kemenczéből kikerült sikerült darabok aránya,, azt nem tudom, de tény, hogy minden vörös edény, melyet Sevres kiállított, hiba nélküli volt, s hogy Sév­resen kivül a kiállítóknak egész (sorozata) Hache J., Chaplet, Deck) mutatott be rézvöröset és pedig olyan mennyiségben, mely eléggé bizonyítja, hogy a francia iparosok már nem véletlennek köszönhetik a rouge flambeet, hanem, hogy azt már bizfos tudással gyártják. Igaz, hogy a párisi kiállításon volt hibás rouge flambée is, de îgen szép darabokat és élénkebb színűeket láttam, mint amilyeneket Segernél, kinek vöröse kissé sötét. Ezzel azonban nem akarnám Seger sikerét kisebbíteni, merr oly eredményeket ért el, milyeneket Parisban hiába kerestünk volna. A többi között láttam Segernél redukáló lángban égetett rouge flambét és uránsárgát, mely határo­zott oxidáló lángot kivan, egyes ugyanazon edényen vagy egy vörös alapú edényt, melynek szőlőleveles dísze, réz-zölddel volt festve, azaz ugyanazon az edényen a réz redukálva és oxidálva, mint zöldszinü rézoxid van alkalmazva." A/iég többször foglalkozik Petrik a fémmázzal, részletesebben azonban a Művészi Ipar 189i. évfolyamának 184-185. oldalán "Az 1891. évi agyagipari tárlat" c. cik­kében. Ebben nemcsak a különböző mázakon alkalmazott lüszterekkel foglalkozik és a flambékkal, hanem azt is megemlíti, hogy Wartha Vincének az Iparművészeti Társulat karácsonyi tárlatán a bemutatott flambéi azzal az eljárással készültek, me­lyet ő közölt vele kb. másfél évvel ezelőtt. A műkedvelőt leginkább érdekelhették azok a fémfényü (lüszteres) edények, melyeket Rossy Urgel (Valencziában) állított ki Ros y urge! a régi spanyol-mór tech­nikát elevenítette föl és leginkább az ismeretes régi mintákat, mint pl az Alhambra­vázát, hiven utánozta. Ezek az edények, ugy mint ónmázas fayanceból készültek, míglen Massier P.C. (Golf Juan,) kinek fémfényü edényei a párisi tárlaton feltűn­tek, átlátszó, valószínűleg ólomhijas mázakat alkalmaz. A fémfényü edények, melyeknek technikáját úgyszólván elfeledték, az utolsó években megint fölmerültek, s igy talán nem lesz érdektelen, ha azt a technikát, melyet magam is már régebben tanulmányoztam, röviden megismertetem. A lüszterek technikáját az üvegföstők már régen alkalmazzák. Ismeretes, hogy sárga szinü üveget nyerünk, ha klórezüstöt agyaggal, vasoxyddal stb. összekeverünk és e péppel befestett üveget égetjük. Ha égetés után az üveg föl ületen lévő agya­got lekeféljük, előtűnik az üveg sárga színe. Ép ugy készítik az üvegföstők a vö­rös lüsztert, csakhogy ezüst helyett rézoxydot okrával, agyaggal stb. keverve feste­nek az üvegre, de a vörös szín csakis redukáló tűzben képződik. Az ezüst és réz tehát oly alacsony hőmérsékletnél, melynél az üveg még nem olvad meg, átdiffun­dálnak és föstik az üveget. Ugyanaz az eljárás az agyagedényeken előállított lüsztereknél. Deck T. La fayence czimü munkájában közölt előírások nyomán egészen jó eredménnyel készít­hetjük azokat. A sikernek első föltétele csak az, hogy a chlorezüst vagy a rézké­negü péppel beföstött tárgyakat redukáló tűzben égessük és hogy a láng mindenhol az edény fölületével érintkezzék. De nagyon különböző a lüszter hatása, a szerint a mint azt különböző mázu edényeken alkalmazzuk. Az ónmázas edényeken (durva fayence) a lüszterek fémfé­nyüek, nem átlátszóak, a hogy azt a régi mór edényeken, az olasz majolikn és Ros

Next

/
Thumbnails
Contents