Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1971. (Pécs, 1972)

FORRÁS ISMERTETÉSEK - Mándoki László: Adalékok a baranyai bosnyákok nyelvjárásához - Szemelvények a pécsi szürszabók céhkönyvéből

Macsas sikeredik. Nem e közlés, maga a jegyzőkönyv (helyenkénti csonkításai ellenére) névtudományi vizsgálatok alapja is lehet: a névhasználat, a becéző alakok sora állapítható meg belőle, a mester-névsornak és változásainak rögzítése pedig helytörténeti értékű. Remélem, e néhány sorral is sikerült hozzájárulnom az érdeklődés szitásához céhemlékeink, s egyben egész multunk, nemzetiségeink kutatása érdekében. Jegyzet 1. Erre már korábban is felhívtam a figyelmet, előbb szlavista barátaimnak szóban, majd másoknak is, Írásban Mándoki László: A baranyai céhek életéből. Művelődési Tájékoztató 1962. április, 70, lap. 2. Somogyi Árpád

: Pécsi szláv ötvösök a XVII-XVIII. században és céhlevelük. A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 1965, (Pécs, 1966.), 263-73. lapok - a budapesti Egyetemi Könyvtárban őrzött céhlevél szövegét lásd a 267-72. lapokon, 3. E betűvel Velencében és a dalmát partvidéken jelölték a zs hangot - irja Melich Jánosra (Szláv jövevényszavaink I, 2:15) hivatkozva Kniezsa István A magyar zs hang eredete c. tanulmányában - Magyar Nyelv XXIX (1933):150. 4. A magyar szöveget idézett Írásomban a 71. lapon közöltem. 5. Az utóbbi három sző (2 funta dade

1

* - későbbi bejegyzés, 6. A kéziratban is üresen hagyták a családnév helyét, s a lapszélen jelet tettek, de a pótlásra nem került sor. 7. Későbbi bejegyzés. 8. iz viroviticze - két sor közé utólag beírva. 9. A sor elején álló keresztnév később törölve, s Fridrik-et írtak elébe. 10, alias ScKerba - két sor közé utólag beírva.