Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1971. (Pécs, 1972)

BARANYAI HELYTÖRTÉNETIRÁS TÖRTÉNETÉBŐL - Kopasz Gábor: Baranya megye háromnegyedévszázados monográfiája

A könyvtárban a gazdasági ágak elért eredményeiről irt összes Írásbeli feldolgozásokat meg lehet majd találni, s igy a gazdáknak módjuk lesz szakmai ismereteik bővítésére. 36. Uo. 225/1897. alisp. sz. (14 364/1916.) - A tanfelügyelő kimutatása szerint 8 tanítóegyesület működött a megyében. 1. Pécsi tanitó egyesület. - 2. Baranya megyei községi tanító egylet. 3. Pécs vidéki tanitó egylet. - 4. Siklós vidéki r. kat, tanitó egylet. - 5. Sásd vidéki tanitó egylet. 6. Mohács vidéki r. kat. tanitó egylet. - 8. Mecsek vidéki ev. tanítói kör. 37. Uo. 1116/1897 alispán sz. (14364/1916.) 38. Uo. 14243/1895. alisp. sz. (14364/1916.) 39. Uo. 6/1897. kgy. sz. 40. Fejérváry Imrét, Fejérváry Géza honvédelmi miniszter fiát, 1897. márciusban nevezte ki az uralkodó Baranya megye és Pécs sz. kir. város főispánjává. A monográfia első kötetének előszavát még az előző főispán, Kardos Kálmán irta. 41. Baranya m. levéltára, 21 017/1897. alisp. sz. (14364/1916.) 42. Uo. 708/1897. kgy. sz. 43. Uo. 26069/1898. alisp. sz. (14364/1916.) 44. Szily László nyugdíjba vonulása után Trixler Károly mohácsi főszolgabírót választották alispánná, aki a nevét később "Tormai"r-ra magyarosította. 45. Baranya m. levéltára, 23705/1895. alisp. sz. (14364/1916.) 46. Baranya múltja és jelene II. köt. 8. old. - Posta Béla: 1899-től a kolozsvári egyetem régészeti professzora és az Erdélyi Múzeum érem- és régiségtárának igazgatója volt. 47. Németh Béla 1840. szeptember 25-én született Gödreszentmártonban, ahol apja uradalmi számtartó volt. Középiskoláit Pécsett végezte. 17 éves volt, amikor apját elveszítette, s anyja kívánságára a pécsi papnevelő intézetbe lépett. 1863-ban r. kat. pappá szentelték. Azonban 1867-ben kilépett a papi rendből, a ref. vallásra tért át, és Kovácshidán házasságot kötött Fichtner Emiliával. Házasságukból Melánia nevü leánygyermekük született. Jogi tanulmányait a kecskeméti ref. jogakadémián végezte, és 1874-ben Budapesten tett ügyvédi vizsgát. Fiatalkorában szépirodalommal kezdett foglalkozni; verseket, kisebb történeteket irt a pécsi lapokba, legtöbbször névtelenül. Érdeklődése azonban a helytörténetiráshoz vonzotta, s ebben nagy segítségére volt latin és német nyelvtudása. Montenuovo hercegtől 1899-ben kapott megbizást a bólyi uradalmi levéltár rendezésére. Boly község vezetőségének felkérésére pedig 1900-ban német nyelven megírta Németbóly község történetét. (Die Geschichte der Gemeinde Németbóly). Ugyancsak levéltári kutatások alapján irta meg 1902-ben "Szigetvár története" cimü könyvét, 1903-ban pedig a "Pécsi dominikánus ház" történetét. Elkezdte Pécs város monográfiájához is az adatgyűjtést, de ennek megírásában 1904-ben bekövetkezett halála megakadályozta. ( Lásd Angyal Pál: Emlékbeszéd Németh Gyula történetírónkról. A Pécs- Baranya megyei Múzeum Egyesület Értesítője, 1911. IV. évfolyam). 48. A kéziratos gyűjtést a Baranya megyei Levéltár őrzi. A község történet és helynév kutatók számára még ma is elsődleges, nélkülözhetetlen forrásanyag. Németh Béla által megadott cime: Baranya vármegye helynevei, történeti és nyelvészeti szempontból összeállítva. I. -XI. kötet. Kézirat. Az egyes helynevek számokkal vannak ellátva, és számszerinti sorrendben követik egymást a köteteken keresztül folytatólagosan. A tizenegy kötet 7326 helynévmagyarázatot tartalmaz. A XI. kötet második felében található a helynevek mutatója Németh Béla kézírásával megjelölve: "Községek betűsorban, amint az 1896-ban összeszedtem és most 1904. májusban ide pótlólag bejegyzem. " 49. Baranya m. levéltára 20815/1900. alisp. sz. (14364/1916.)