Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1971. (Pécs, 1972)

BARANYAI HELYTÖRTÉNETIRÁS TÖRTÉNETÉBŐL - Kopasz Gábor: Baranya megye háromnegyedévszázados monográfiája

László pécsi ügyvéd is magángyűjteményében, melynek alapján egy kis füzetben foglalkozott a megye és Pécs város ősmultjával. Kár, hogy a gyűjteményében foglalt tárgyakra vonatkozó föl jegyzései, melyeket a vállalat (értsd: vállalkozás) szerkesztője bocsátott rendelkezésemre, pusztán csak a lelőhelyek megjelölésére vonatkoznak, s még e tekintetben is rendkívül hiányosak; de hála illeti buzgalmáért, melylyel a megye múltjának oly sok emlékét mentette meg. Gyűjteményének nevezetesebb darabjairól fényképek is készültek, s én csakis ezek révén köthettem azokkal ismeretséget.

1,46 Majd Posta Béla sajnálkozik azon, hogy Juhász László gyűjteményéről készült felvételek túlságosan kicsinyek és nem mindig a legmegfelelőbbek. Különben Posta a dolgozatában közel hetvenszer hivatkozik Juhász Lászlóra, gyűjteményére, megállapításaira, fényképfelvételeire. Várady nyilván Posta rendelkezésére bocsátotta cikkét és fényképfelvételeit is. A dolgozat végén közölt leletstatisztíkában egy-egy oldalon többször is, összesen kb. hatvanszor említi Juhász Lászlót. Mindezek kétségtelenné teszik, hogy Posta Béla a maga dolgozatában igen részletesen felhasználta Juhász László pécsi ügyvéd kéziratát, nyilván abba bele is építette. Juhász László pécsi ügyvéd tehát szorgalmas helyi gyűjtő volt, de nem helytörténész, s nem hivatásos régész. Eveken át nagy szorgalommal és kitartással gyűjtötte a honfoglalás előtti régészeti leleteit és így hozta össze rendkívül értékes gyűjteményét. Tanulmányában, amelyet a monográfia második kötete részére irt s így az akadémiához került bírálatra, a saját gazdag gyűjteményét írta le, ismertette. Minden tárgyról képet is készített, hogy élvezetessé tegye gyűjteménye lajstromszerü feldolgozását. Posta a dolgozata végén közölt leletstatisztikát Juhász László lajstromszerü felsorolása alapján állította össze és Juhász adatait valamelyest kipótolta. Juhász adatgyűjtését, de még kéziratban elkészült tanulmányát is tehát ugy kell tekintenünk, hogy az értékes része Posta Béla dolgozatának, A "Baranya múltja és jelenje" kétkötetes monográfia legértékesebb része Németh Béla "Baranya Szent Istvántól a jelen korig" cimü munkája, amely a második kötet 209. oldalától a kötet végéig, vagyis a 730. oldalig terjed. Pécs és Baranya multszázadi helytörténészének ebben a müvében csúcsosodik ki helytörténetirói munkássága. A helytörténetirásban itt messze fölébe emelkedett Várady Ferencnek, aki a monográfia második kötetének már nem irója, hanem csak szerkesztője. Németh Bélának a baranyai helytörténetírásban elévülhetetlen érdemei vannak Baranya megye történetének országos szintű megírása folytán.

47 Ebben a történeti munkájában mérhetetlen mennyiségű adatot gyűjtött össze. Szinte egész életét megyénk és városunk történeti adatai kutatásának, helytörténetírásának szentelte, A megye monográfiája történeti részének megírásához átkutatta nemcsak Baranya megye és Pécs város levéltári anyagát, hanem az országos levéltárat, sőt gyűjtött adatokat a bécsi "Kriegsarchiv"-ban is. Áttanulmányozta és jegyzetelte a régebbi és ujabb, jelentősebb helyi és országos történeti feldolgozásokat, kiadott oklevéltárakat. A feldolgozásokból, kiadványokból, nyomtatásban megjelent egyéb munkákból vett adatokra részletesen és pontosan hivatkozik. Kár, hogy a levéltári adatokra való hivatkozásai nem részletesebbek és pontosabbak. Ennek o

{

!e~ nére Németh Béla monográfiái munkája helytörténeti kutatóink számára még ma alapvető fontosságú. Háromnegyed század távlatából a munka legnagyobb értekéi rendkívül széles és nagymennyiségű történeti adatanyaga jelenti. Jelentős mennv